Garády Sándor származása és családja
Bécs-Budapest – A család származása
A Gradl család osztrák területről, Bécsből érkezett Budapestre a 18. század során. Az első ismert ős, Gradl Mihály paplankészítő (confector tegumentorum) volt, aki 1785-ben kapott polgárjogot Pesten. Fia, Mátyás szintén paplankészítéssel foglalkozott, majd az ő gyermeke, az 1811-ben született Ferenc követve a családi hagyományt szintén a paplanos szakmát vitte tovább. Üzlete a Kígyó utca és Párizsi utca sarkán állt, az által árult termékeket a korabeli lapokban megjelent hirdetéseiből ismerjük.
Családfa
Garády Sándor unokája, Hirka Antal a család származástörténetéről mesél
Gradl Ferenc három fia közül kettő Pest kereskedelmi életében játszott szerepet: az 1840-ben született Adolf Wittenbauer Schuster Borbálát vette nőül, és betársult apósa, Wittenbauer József Rózsa tér 7. szám alatti papírkereskedésébe, majd átvette annak vezetését. Az üzletet 1884-ben költöztette át a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utca 18. szám alá. Ez valamikor kikerült a tulajdonából, mert a Gradl F. Adolf utóda céget 1887-ben második felesége vásárolta meg Rácz Kálmántól, majd 1888-tól társtulajdonos lett Szedő Ármin mellett. 1896-ban lépett a cég életébe Szénásy Béla, aki átköltöztette a papírboltot a Koronaherceg utca – Hatvani utca (ma Petőfi Sándor utca – Kossuth Lajos utca) sarkán álló Cziráky palota egyik üzlethelyiségébe. 1981-ben ugyanebben az épületben nyílt meg az Ápisz Árkus Áruháza, ami évtizedeken át meghatározó üzlete volt a környéknek.
Az 1841-ben született Gyula cukrász volt, az 1870-es évek elején a Beleznay–kertet üzemeltette (a mai Rákóczi út – Puskin utca sarkán), később a VII. Kerepesi út (ma Rákóczi út) 70. alatt volt cukrászüzlete, majd a városligeti Aréna vendéglőt bérelte. 1895-ben sikeresen szabadalmaztatott egy fagylaltgépet.
Gyula kapcsolatba került a gyógyszerészettel is. 1889-ben az Országos Közegészségi Tanács elé került az a folyamodványa, amiben engedélyüket kérte a gyógyszerek zselatintartályba azaz egyfajta gyógyszerkapszulákba töltéséhez, de nem kapta meg arra hivatkozva, hogy nem volt jogosítva gyógyszerek készítésére és adagolására. 1891-ben védjegyet kapott egy mellcukorkája, ekkor lép társulásra Petri Ottóval és közös laboratóriumot létesítenek a mellcukorka, valamint gyógyszerkapszulákat és más hasonló cikkek gyártására. Ekkortól üzletvezetőként tűnik fel a lakcímjegyzékekben, ő vezeti a kis gyárat a Váci krt. (ma Bajcsy Zsilinszky út) 17. alatt.
Sándor 1844-ben született és a pesti kereskedőcsaládból elsőként más pályát választott, vasúti mérnökként végzett. Pályája kezdetén az 1860-as évek végétől állt munkába a Kassa–Oderberg vasútvonal építésénél, majd az 1870-es évek végén részt vett a brassó-tömösi vasút építésében. Az 1880-as évek elejétől a budapest-pécsi, pécs-barcsi és mohács-pécsi vasút alkalmazásában állt, mint felügyelő, majd főfelügyelő. A baranyai-tolnai területeken számos vasútvonal építésében közreműködött (Rétszilas–Szekszárd, Szekszárd–Bátaszék, Hidegkút-Tamási, Somogyszob–Barcs). 1895-ben a zágrábi üzletvezetőség üzletvezető helyettese lett.
Garády Sándor unokája, Hirka Antal mesél Garády Sándor gyermekeiről, az ő sorsukról
Zsolna – Garády Sándor születési helye
Ifjabb Gradl (később Garády) Sándor 1871. március 20-án született Gradl Sándor vasúti mérnök és Walser/Walzer Paulina gyermekeként. Az osztrák eredetű, ekkor már budapesti család az édesapa foglalkozása miatt tartózkodott éppen Zsolnán, aki a Kassa-Oderbergi vasútvonal (KsOd) építésében működött közre. A vonal kiépítésének elsődleges célja a Szepességben és Gömörben kitermelt vasérc gyors és hatékony szállítása, valamint a sziléziai szén Észak- és Kelet-Magyarország területeire való eljuttatása volt. Előnyösnek mutatkozott a vasút megépítése a fa-, állat- és élelmiszerszállítás szempontjából, illetve a felvidéki fürdők és a Magas-Tátra könnyebb megközelíthetősége szempontjából is. Ez a vasútvonal napjainkban is Szlovákia egyik legfontosabb vasútvonala.