Garády Sándor lakóhelyei
Budapest – XII. ker., Alkotás út 7.
Gradl Sándor 1903-ban megvált a Magyar Államvasutaktól és júniusban a Magyar Királyi Kereskedelemügyi Minisztérium vasúti és hajózási biztosává nevezték ki, ettől az időponttól kezdve családjával együtt Budapesten élt. Ugyanebben az évben, vélhetőleg a kinevezéssel összefüggésben saját, valamint 3 gyermeke nevét Gradlről Garádyra változtatta. A család első ízben 1903–1904-ben lakott az Alkotás úton, ekkor az Alkotás út 7. szám alatt. Az Alkotás út ebben az időszakban változásokon esett át, teljesen átalakították a házszámozást 1904 körül, így jelenleg nem tudjuk biztosan megmondani, hogy hol állt az a ház, ahol a Garády család megkezdte budapesti életét.
A Garády család budapesti lakóhelyeiről Hirka Antal, Garády Sándor unokája mesél
Budapest – II. ker., Nyúl utca 12.
1904–1911: Eredetileg földszintes nyaralónak épült 1903–1904 során, ez az épület a Nyúl utca legkorábbi háza, stílusában Lechner Ödön nemzeti-szecessziós motívumai ismerhetők fel. Az épület terveit maga Garády Sándor készítette, az alaprajzban az épület belső térelosztása mellett az egyes helyiségek berendezését is belerajzolta. A terveken tervezőként hivatalosan a kivitelezést végző Hofhauser Elek neve szerepel. Ennek oka, hogy a mérnök, de nem építészmérnök végzettségű Garády Sándornak nem volt épülettervezésre jogosultsága.
Garády Sándor milliméter papírra rajzolt, méretezett tervrajza a Nyúl utcai villaépületről – alaprajz és homlokzati rajz (A család tulajdona)
Garády Sándor milliméter papírra rajzolt, méretezett tervrajza a Nyúl utcai villaépületről – homlokzati rajzok (A család tulajdona)
A II. ker. Nyúl utca 12. számú ház jelenleg (2024) (fotó: Keppel Ákos/BTM)
Budapest – XII. ker., Maros utca 11.
A család 1912-ben eladta a Nyúl utcai házat és a Maros utcába költöztek át. 1916-ban még biztosan itt laktak.
A XII. ker. Maros utca 11. számú ház jelenleg (2024) (fotó: Keppel Ákos / BTM)
Budapest – XII. ker., Alkotás út 23.
A család ismét az Alkotás útra költözött, valamikor Garády nyugdíjazása környékén, azt tudjuk csak, hogy 1922–1925 között, egyes források szerint azonban 1928-ig itt éltek.
Levél Garádynak címezve az Alkotás útja 23-ba 1925-ből (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)
Budapest – I. ker., Árok utca 53.
A Déli pályaudvar környéki lakásokat az 1920-as évek közepén-második felében felváltotta a Buda Dunához közelebbi része és a család 1925–1928 között a Tabánba költözött, ahol 1933-ig laktak. A Tabán felszámolása miatt Garádyéknak innen is tovább kellett költözniük. Garády Sándor viszont még sokszor visszatért a környékre, hiszen 1936–1937 során maga is vezetett itt ásatásokat, az Árok utca területén is dolgozott a feltárásain készült naplói tanúsága szerint.
A Bocskay tér keleti oldala az Árok utcánál, 1930 körül (Grexa Gyula felvétele) (BTM KM Fényképgyűjtemény) – bár a felvételen az Árok utca ellenéttétes irányú torkolata látható, de a fotó visszaadja a Tabán miliőjét Garádyék ottani életének időszakában.
Levél Garádynak címezve az Árok utca 53-ba 1933-ból (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)
Budapest – XI. ker., Budafoki út 22.
A család utolsó közös lakhelye a XI. kerület Budafoki út 22. számú ház volt, ahová 1934 őszén költözhettek és ez volt Garády Sándor utolsó lakhelye. 1945. február 4-én a szomszédos házat ért bombatámadás során a lakóház légópincéjét is belövés érte. Az ott tartózkodók, köztük Garády Sándor is életét vesztette. Az ostrom alatt lévő városban ekkor nem volt lehetőség a hivatalos temetésre, így a Szent Imre templom mellett kialakított ideiglenes temetőben hantolták el, majd a háború után áthelyezték a Németvölgyi temetőbe. 1963-ban a temető felszámolása miatt a Farkasréti temetőben, 1926-ban elhunyt Aranka lánya mellé helyezték örök nyugalomra.
Garády Sándor volt a Székesfővárosi Múzeum (ma Budapesti Történeti Múzeum) egyetlen világháborús áldozata.
Garády Sándor IV. notesze, belső oldalán a Budafoki út 22. címmel – a noteszt 1934. október 13-én nyitotta meg (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)
A XI. ker. Budafoki út 22. számú ház (2024) (fotó: Keppel Ákos / BTM)
Családi visszaemlékezés Garády Sándor haláláról.
Nagy Lajos levele az ostrom után Garády Sándornak, akiről még nem tudja, hogy nem élte túl az ostromot. (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)
Nagy Lajos részvétnyilvánító levele Garády Sándornénak, miután értesült férje haláláról. (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)
A Szent Imre templom az ideiglenes temetővel. (forrás: Fortepan 60168)
Családi sír, Farkasréti temető (fotó: Éder Katalin)
