„Isten nevében megkezdtük az ásatást!” – Garády Sándor emlékkiállítás

XXII. ker., Csút
1941

1941 áprilisában naplója szerint Garády Sándor Tétény és Budafok határában járt, egy „templom maradványánál”, ahol egy gyártelep építéséhez kapcsolódóan kellett a helyszínre kiszállnia. Felmérte a templom keleti részét és feljegyezte az előkerült leleteket. Bár erről nincsenek pontos információk, de valószínűleg e megfigyelései alapján indult meg nem sokkal később a középkori Csút falu feltárása Gerevich László vezetésével.

1941 és 1942 között feltárták a templomot, a körülötte elterülő temető egy részét, valamint a falu késő középkori házai egy részét is. A II. világháború után Gerő Győző, később pedig Méri István folytatta a kutatásokat. Munkájuk során két periódusban megépült plébániatemplom, valamint kőházakból álló, szalagtelkes, keresztutcás falu képe rajzolódott ki. Az 1990-es években Irásné Melis Katalin dolgozott a terület közelében, ő a település korábbi, Árpád-kori időszakából tárt fel objektumokat. Újabb másfél évtizedes szünet után Terei Györgynek volt lehetősége kutatni a falu területén, ekkor két késő középkori házrészlet, valamit a korai, Árpád-kori település árkai, kemencéi bontakoztak ki munkája során.

Jelenleg az 1960-as években helyreállított, de mára már erősen lepusztult templom látható az egykori furnérgyár területén. (TGy)

A csúti templom előkerüléséről szóló szöveg Garády Sándor naplójából (1941) (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)

Az előkerült szentélyrészletről Garády Sándor által készített vázlatos alaprajz a naplóból (1941) (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)

A csúti templom feltárás után (Gerevich, 1941) (fotó: Petrás István) (BTM Középkori Főosztály Fotótár)