„Isten nevében megkezdtük az ásatást!” – Garády Sándor emlékkiállítás

II. ker., Hűvösvölgyi út 78. – Nyék
1931, 1932, 1934, 1936, 1938, 1940–1943
Nyéki vadászkastély

Garády Sándor miután korábban a nyéki vadaskert kerítőfalait megtalálta, 1931–1943 között feltárta a mai Hűvösvölgyi út 78. (korábban Vöröshadsereg útja, előtte Hidegkúti út) alatti telken egykor állt reneszánsz stílusú királyi vadászkastélyt, amelyet ő még Mátyás királyhoz (1458–1490) kötött, azonban az újabb kutatások már kétséget kizáróan II. Ulászló uralkodása (1490–1516) idejére keltezik Anjou-kori előzményekkel. A vadászkastély maradványait mérnöki és történeti ismereteinek ötvözésével lokalizálta Garády: Bonfini 15. századi leírása alapján a Budai Vár Bécsi kapujától számított 3 mérföld távolság kimérése után lelte meg. A feltárt több ezernyi faragványtöredék jól reprezentálta az épület egykori díszes megjelenését. A feltárás során ugyanitt előkerült egy kályhacsempe-készítő műhely maradványa is. Ezen eredmények ismeretében végzett Holl Imre hitelesítő ásatást 1956-ban, majd később Altmann Júlia folytathatta a feltárást 1970–1972 között, majd 1992–1993 között Feld István. 2000 után a vadászkastélynál feltárásokat nem, de a környék fejlesztéséhez kapcsolódó építkezéseken régészeti szakfelügyeleteket volt lehetőség elvégezni Bencze Zoltán felügyelete alatt. A telek másik oldalán, az előbbi romoktól mintegy 150 m távolságra Nyék falu több periódusban épült templomának maradványait találta meg Garády Sándor. A templomnál a közelmúltban, 2022 őszén, a Nemzeti Régészeti Intézet tartott hitelesítő ásatást, amivel a templom körüli temető ismert sírjainak száma a Garády által feltárt 24-ről 38-ra emelkedett. (VL)

Balogh Jolán levele egy nyéki frízről (1933) (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)

„Az I. Hidegkúti út 48. számú telken föltárt templomromban talált tetemek adatai” című táblázatos összefoglaló lista a feltárt sírokról és mellékleteikről (1932) (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)

A nyéki templom két periódusának manuáléja, a bal alsó sarokban a templom helyének jelölése a telken belül (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)

A nyéki kastély feltárásán készült fénykép a munkásokról, háttérben a munkabódé (?1933) (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)

A nyéki kastély területe behavazott árkokkal, látogatókkal és a kerti lakkal (1931) (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)

A nyéki feltárás területe az egyik védőépülettel (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)

A nyéki kastély feltárás közben a munkásokkal (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)

A nyéki kastély feltárás közben a munkásokkal, háttérben a budai hegyek (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)

Látogatók a nyéki feltáráson (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)

A nyéki feltáráson előkerült, több töredékből összeállított kőfaragvány korabeli fényképe (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)

1932. szeptember 25-i bejegyzés Garády Sándor naplójából: „Isten nevében megkezdtük a Hidegkúti út 48. alatt az ásatást.” (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)

A feltáráson előkerült kőfaragványok rajzai Garády naplójából (1932) (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)

A nagy sekrestyében feltárt sírok összesítő rajza és az egyes vázak eltéréseiről szóló bejegyzések a naplóból (1932) (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)

Koponyájával a falba simuló csontváz felszínrajza és metszete Garády Sándor naplójából (1932) (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)

1932 őszén a nyéki feltáráson dolgozó munkások névsora Garády naplójában (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)

A nyéki kastély feltárásán előkerült balusztrád rajza Garády naplójában (1932) (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)

Garády Sándor vázlata a nyéki kastély fölé tervezett védőépületről (1932) (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)

Garády által aranyozott vázaként meghatározott töredék 1:1 arányú rajza – a tárgy valójában aranyozott tetőcserép töredéke (1941) (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)

Részben színezett alaprajzrészlet Garády naplójából (1941) (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)

A feltáráson előkerült kályhacsempe töredékének rajza (1942) (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)

Az egyik épület feltárt falainak periodizálása színezéssel Garády naplójából (1941) (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)

18 darab töredékből összeállított várat ábrázoló kályhacsempe rajza a naplóból – Garády piros színnel kiemelte a törésfelületeket (1942) (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)

Egy osztrák perembélyeges edénytöredék rajza Garády naplójából (1942) (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)

Az egyik pillér alól előkerült könyvveret rajza Garády Sándor naplójából (1942) (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)

Az ásatás során előkerült vastárgyak rajza Garády Sándor naplójából (1943) (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)

A kastély II. épület helyszínrajza és metszete (készítette: Garády Sándor) (BTM Középkori Főosztály Rajztár)

A feltáráson előkerült Zsigmond-kori pénzek rajza Garády Sándor naplójából (1943) (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)

A kastély II. épület metszeteinek és részleteinek manuáléja (készítette: Garády Sándor) (BTM Középkori Főosztály Rajztár)

A templom és a kastély helyszínrajza (készítette: Garády Sándor) (BTM Középkori Főosztály Rajztár)

A templom alaprajza a feltárt sírokkal (készítette: Garády Sándor) (BTM Középkori Főosztály Rajztár)

A kastélyban előkerült ballusztrád részlete és rekonstrukciós rajza (BTM Középkori Főosztály Rajztár) (BTM Középkori Főosztály Fotótár)

A nyéki templom feltárás közben kelet felől nézve (fotó: Petrás István) (BTM Középkori Főosztály Fotótár)

Sírok a nyéki templom feltárásánál (fotó: Petrás István) (BTM Középkori Főosztály Fotótár)

In situ padlóburkolat a nyéki templomban (fotó: Petrás István) (BTM Középkori Főosztály Fotótár)

A nyéki templomhajó északkelet felől nézve (fotó: Petrás István) (BTM Középkori Főosztály Fotótár)

A feltárások során előkerült oszlopfők (fotó: Petrás István) (BTM Középkori Főosztály Fotótár)

A külső I.pince falai a pince bejáratával és az egyik támpillérrel, háttérben az ásatási munkásokkal (fotó: Petrás István) (BTM Középkori Főosztály Fotótár)

A nyéki kastély feltárásakor előkerült fríztöredék (fotó: Petrás István) (BTM Középkori Főosztály Fotótár)

A nyéki kastély feltárásán előkerült ballusztrád és erkély (?) elemek összeállítva, felettük a kőfaragvány rajza (fotó: Petrás István) (BTM Középkori Főosztály Fotótár)

A nyéki kastély feltárásán előkerült kőfaragvány töredéke (fotó: Petrás István) (BTM Középkori Főosztály Fotótár)

A nyéki kastély feltárásán előkerült kőfaragvány töredéke (fotó: Petrás István) (BTM Középkori Főosztály Fotótár)

A kastély II.épülete folyosójának része délről (fotó: Petrás István) (BTM Középkori Főosztály Fotótár)

A kastély egyik fala kelet felől (fotó: Petrás István) (BTM Középkori Főosztály Fotótár)

A kastély keleti folyosójának egyik szakasza észak felől (fotó: Petrás István) (BTM Középkori Főosztály Fotótár)

A II. épület az I. épület tetejéről, a képen megfigyelhetőek a feltárt falak fölé épített védőtetők (fotó: Petrás István) (BTM Középkori Főosztály Fotótár)

A II. épület feltárás után dél-kelet felől nézve (fotó: Petrás István) (BTM Középkori Főosztály Fotótár)

A kastély keleti folyosója észak felől (fotó: Petrás István) (BTM Középkori Főosztály Fotótár)

A kastély épületének részletei (fotó: Petrás István) (BTM Középkori Főosztály Fotótár)

A kastély egyik falának részlete, a képen látható a fal két periódusa (fotó: Petrás István) (BTM Középkori Főosztály Fotótár)

A II. épület az I. épület tetejéről fényképezve (fotó: Petrás István) (BTM Középkori Főosztály Fotótár)

A nyéki templom és kastély helyszínrajza (BTM Középkori Főosztály Rajztár)

Vörösre égetett pohár, késő középkor (BTM Középkori Főosztály Régészeti Gyűjteménye) (fotó: Keppel Ákos)

Vörösre égetett, belül zöld ólommázzal bevont kályhaszem, törökkor (BTM Középkori Főosztály Régészeti Gyűjteménye) (fotó: Keppel Ákos)

Fehérre égetett csigavonallal díszített bögre/tálka, Árpád-kor (BTM Középkori Főosztály Régészeti Gyűjteménye) (fotó: Keppel Ákos)

Szürke tál alakú kályhaszem, késő középkor (BTM Középkori Főosztály Régészeti Gyűjteménye) (fotó: Keppel Ákos)

Szürke tál alakú kályhaszem, késő középkor (BTM Középkori Főosztály Régészeti Gyűjteménye) (fotó: Keppel Ákos)

Rózsaszínűre égetett négyzetes kályhacsempe sárkány ábrázolással és sárgászöld ólommázzal bevonva, késő középkor (BTM Középkori Főosztály Régészeti Gyűjteménye) (fotó: Keppel Ákos)

Rózsaszínűre égetett négyzetes kályhacsempe tornyos várábrázolással és sárgászöld ólommázzal bevonva, késő középkor (BTM Középkori Főosztály Régészeti Gyűjteménye) (fotó: Keppel Ákos)

Téglány és félköralakú részből álló bronz övcsat, késő középkor (BTM Középkori Főosztály Régészeti Gyűjteménye) (fotó: Keppel Ákos)

Vörösre égetett négyzetes alakú, felső lapján benyomott stilizált sas és koronás emberalak díszítéssel ellátott padlótégla, késő középkor (BTM Középkori Főosztály Régészeti Gyűjteménye) (fotó: Keppel Ákos)

Aranyozott tetőcserép töredéke csavart peremrészlettel, késő középkor (BTM Középkori Főosztály Régészeti Gyűjteménye) (fotó: Keppel Ákos)

Reneszánsz párkány Jagelló-címerrel, márga, 15. század vége – 16. század eleje (BTM Középkori Főosztály Régészeti Gyűjteménye) (fotó: Tihanyi Bence)

Reneszánsz fríz töredéke domborműves jelenet részletével és uralkodói szimbólumokkal, márga, 15. század vége – 16. század eleje (BTM Középkori Főosztály Régészeti Gyűjteménye) (fotó: Tihanyi Bence)

Reneszánsz balusztrád rekonstrukciója, márga, 15. század vége – 16. század eleje (BTM Középkori Főosztály Régészeti Gyűjteménye) (fotó: Tihanyi Bence)

Reneszánsz balusztrád rekonstrukciója, márga, 15. század vége – 16. század eleje (BTM Középkori Főosztály Régészeti Gyűjteménye) (fotó: Tihanyi Bence)