A telek déli szélén a mai Széna tér felől érkező, kelet-nyugati irányú római út részletét rögzítette 1941-es ásatásának helyszínrajzán Garády Sándor. A római út metszete így írható le: az alapozás 30 cm „nagy, két fej nagyságú” kövekből állt, ezen 20 cm-es zúzott kő és kavics, rajta 15 cm vastagon apróbb kövek, homok, efölött 5 cm kavics, 5 cm apróbb kő, ismét 5 cm kavics, majd 10–10 cm-es kavicsrétegbe ágyaztak burkolatszerűen, 15 cm vastagon nagyobb köveket földdel. Ez az út vezetett a Csalogány utca 3/a felé, majd ágazott el észak, azaz a Bem tér felé és déli irányba, ahonnan a Várhegy keleti oldalán haladt végig. Az úttól északra római falakat, planírrétegeket, illetve járószinteket dokumentáltak a Csalogány utca 3/c telken is. Az egyik padlón egy mécses hevert, rajta oroszlánábrázolással. Épületalaprajzok sajnos a kevés maradványból nem szerkeszthetők ki ezen a telken sem, csupán a szomszédos feltárásokból következtethetünk a római kori beépítettségre.

A szomszéd telkeken megtalált középkori épület további falai kerültek még elő. A falak kelet-nyugati irányban futottak, habarcsuk és kőanyaguk alapján késő középkorinak tűntek. A kutatóárokban Árpád-kori és késő középkori kerámiaedények, köztük osztrák importból származó töredékek, és vasleletek (kés, fejsze, kulcs) kerültek elő. Egy török kori emésztőgödörből főzőfazekak, habán edények, egy damaszkuszi stílusú díszítésű, fajansz edényfedő és egy ezüstből készült fülesgomb látott napvilágot. (BJ–NA)