„Isten nevében megkezdtük az ásatást!” – Garády Sándor emlékkiállítás

I. ker., Csalogány utca 20.
1941

Garády Sándor naplója alapján több alkalommal is dolgozott a Csalogány utca 20. számú telkén. Az egykor itt állt ház bontása során a lebontott falazatból 4 darab reneszánsz kőfaragvány került elő, a ház elbontását követően pedig egy ‘föld alatti járat’, illetve csatorna bukkant fel, amely a teljes telek szélességében húzódott. Ennek fenekén egy római tegula volt, ami azonban nem bizonyult keltező értékűnek. Ezen kívül csak néhány szórvány római kori lelet került elő innen, viszont a közeli Csalogány utca 12. és 26. telek római kori sírjai alapján valószínűleg itt is temető létesült. Római szokás szerint ugyanis a településen kívül – főként a kivezető utak mentén – sorakoztak a sírok, síremlékek. A Vízivárosból ismert sírkövek, temetkezések a településről északra és délre, a Duna folyását követő limesút mellett és a Csalogány utca déli oldalán temetők vonalát rajzolják meg. Ugyanakkor a települést a Kr. u. 3. század második felében felhagyták, erre a Medve utcában, Kacsa utcában és a Bem téren talált, az épületek falai közé ásott késő római sírok, valamint a kevés 4. századi lelet utal. További római temetkezések ismertek még néhány lelőhelyről a környező hegyoldalakról is, ezek közül némelyik igen gazdag leletanyagot tartalmazott.

A középkori emlékek közül a legjelentősebbnek egy, az alapárokban feltárt falszakaszt tekithetjük. Emellett több, a középkori külváros mindennapjaihoz tartozó fontos és érdekes épített elem, így fazekaskemence, mészégető kemence, kút maradványa került elő. A lelőhelyet keltezi több, itt előkerült érme, amely V. Lászlóhoz (1272–1290), I. Károlyhoz (1308–1342), Hunyadi Jánoshoz és II. Lajos (1516–1526) uralkodásához köthető. A különböző, középkori objektumok melletti leletanyagot kerámiatöredékek (például osztrák perembélyeges fazék), egész edények, fémtárgyak (ruhakapocs, könyvveret) jelentik. A hódoltság korához kapcsolódó településre utaló objektum nem, de tárgyi emlék előkerült, a mindenhol kerámiatöredékek (fazék, kályhaszem, tál, talpas tál) mellett üvegtöredékek (karperec, palack) és vastárgyak (lakat, ajtó vasalat, zabla) is. (FÁ–NA)

A Csalogány utca 20. számú telek felszínrajzi vázlata (1941) (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)

A Csalogány utca 20. számú telken feltárt 2. égetőkemence vázlatos felszínrajza és metszete Garády naplójában (1941) (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)

A Csalogány utca 20. számú telken feltárt 3. égetőkemence felszínrajza és metszetrajza Garády Sándor naplójában (1941) (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)

A 2. égetőkemence keletről nézve, a háttérben egy szemetesgödör alja (fotó: Petrás István) (BTM Középkori Főosztály Fotótár)

A 3. égetőkemence kelet felől (fotó: Garády Sándor) (BTM Középkori Főosztály Fotótár)

A feltárás ásatási munkásokkal (fotó: Garády Sándor) (BTM Középkori Főosztály Fotótár)

Grafitos, szürkére égetett, a peremen két bélyeggel díszített osztrák fazék, 15–16. század (BTM Középkori Főosztály Régészeti Gyűjteménye) (fotó: Keppel Ákos)

Rózsaszínre égetett, sgraffitto díszítésű talpastál, 16. század (BTM Középkori Főosztály Régészeti Gyűjteménye) (fotó: Keppel Ákos)