I. ker., Tabán
1936–1937
Garády Sándor 1936–1937-ben a Tabán bontásához kapcsolódóan, Nagy Lajossal és Szilágyi Jánossal közösen végzett ásatásokat a területen, aminek eredményeként több korszakhoz kapcsolódó megtelepedés nyomai kerültek felszínre. Az Ördög-árok völgyében fekvő késő vaskori település maradványait, valamint annál korábbi, a középső újkőkori vonaldíszes kerámia kultúrájának Zseliz-időszakához (Kr. e. 5200–5000/4950) és a késő rézkori Baden-kultúrához (Kr. e. 3500–3000) tartozó leleteket tárt fel. Eredményeit előzetes jelentések formájában jutott lehetősége közre adni, ezekben pedig az őskori jelenségekről és leletekről csupán szűkszavú említést találunk. A késő vaskori, a kelták eraviscus törzséhez kapcsolható, jelenlegi ismereteink szerint a La Tène-kultúra D fázisának végén (vagyis a Krisztus születése körüli években) létrejött fazekastelep nyomainak kutatásában elért eredményei ugyanakkor kiemelt jelentőségűek, hiszen nagy mértékben járultak hozzá a Gellért-hegyi oppidum mellett fekvő lelőhely időrendjének és a kelta törzsi központ tágabb régészeti topográfiájának megismeréséhez.
A középkorból és a török korból hat épületcsoport maradványai láttak ekkor napvilágot. Ezek közül kettő, Garády megállapításai szerint biztosan a 15–16. századi időszakban épült. Az épületek egy részéből azokkal megegyező korú földalatti járatok indultak, részben a budai palota irányába, részben a Duna felé. A házak rendeltetése nem egyértelmű, de Garády véleménye szerint részben védelmi célt szolgáltak. Ezen kívül az Ördög-árok mellett feltárta egy középkori támfal, illetve hídfő részletét. Garády ásatását követően 2008–2009-ben nyílt alkalom ismét kutatni a területen. Ekkor Papp Adrienn a Budai főgyűjtőcsatorna építéséhez kapcsolódó feltárás során, az Apród utca környékén Árpád-kori település maradványait találta meg, illetve tovább körvonalazódtak a késő középkori, legalább részben fallal határolt település nyomai is, amely tovább élt a török hódoltság időszakában is. A városrészt körülölelő fal még állt, de a település északi irányban már azon kívül is tovább terjeszkedett. Feltárták egy nagyméretű kövekből rakott út egy szakaszát, amelynek korábbi, középkori előzményei is megfigyelhetők voltak. Több török kori házrészlet előkerült, a falon kívül pedig egy olyan földbe mélyített, többszörösen megújított padlójú épület, amely feltehetően gazdasági célokra szolgált. (ME–TFM)
Garády Sándor: A Tabán romjai című kézirat töredéke. (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)
Fényképek listája a feltárt régészeti jelenségekről darab szerint. (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)
Garády Sándor két ceruzarajza a Tabánról (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)
1936. május 29-i naplóbejegyzésben vázlat az előkerült falakról és egy tárgyrajz, valamint a következő megjegyzés: „Egy kordés kocsi majd lelökött a gödörbe!” (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)
A löszbarlangban és azon kívül feltárt őskori, Garády által putrilakásnak nevezett régészeti jelenség felszínrajza jelölve a leletek előkerülési helyét (1936) (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)
Szövegrészlet a löszbarlangból előkerült kerámiatöredékek korhatározásáról (1936) (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)
A feltáráson előkerült faragott kövekről készült lista részlete a naplóból megszakítva más leletanyagok leírásával (1936) (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)
Felmérési rajz a feltárás során előkerült egyik épületrészletről és bejegyzés a fotózásáról Garády naplójában (1936) (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)
Az Árok utca felőli földalatti járat metszete (1936) – a rajz érdekessége, hogy 1934-ig Garády Sándor családjával az Árok utca 53. szám alatt lakott (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)
Az Attila körút (ma Attila út) mentén feltárt épületek helyszínrajza (1936) (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)
A feltárás során a Tabáni templom falán kijelölt fix mérési pont abszolút magassági adatainak listája különböző mértékrendszerekben (1936) (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)
Az I. épület és környékének helyszínrajza (BTM Középkori Főosztály Rajztár)
A tabáni feltáráson előkerült vízvezetékcső rajza (BTM Középkori Főosztály Rajztár)
A Tabánban Garády Sándor vezetésével végzett feltárások helyszínrajza a városnegyed lebontása előtti utcákat mutató térképen.
Az I. épület délnyugati sarka feltárás közben – háttérben a bontás utolsó fázisában lévő tabáni városrész, a feltárt épület mögött a törmelék elszállítására használt számos lovas kocsi közül az egyik (fotó: Petrás István) (BTM Középkori Főosztály Fotótár)
Előtérben a feltárt I. épület, háttérben a tabáni templom munkásokkal, gyalogossal és törmelékszállító lovaskocsival (fotó: Petrás István) (BTM Középkori Főosztály Fotótár)
Előtérben az I. épület déli része feltárás után, a háttérben a bontás alatt lévő épületek gyalogosokkal, villamossal (fotó: Petrás István) (BTM Középkori Főosztály Fotótár)
Az I. épület északi fele feltárás közben, közvetlenül mögötte a feltáráson dolgozók árnyékolt pihenőhelye, a háttérben az Apród utca törmelékszállító lovaskocsikkal és a feltárást végző munkásokkal (fotó: Petrás István) (BTM Középkori Főosztály Fotótár)
Az I. épület északi fele, háttérben a már lebontott tabáni városnegyed hűlt helyével (fotó: Petrás István) (BTM Középkori Főosztály Fotótár)
A II. épületből kelet felé vezető járat lejárata (fotó: Petrás István) (BTM Középkori Főosztály Fotótár)
Az Ördögárok újkori támfalának részlete korábbi falmaradványokkal (fotó: Petrás István) (BTM Középkori Főosztály Fotótár)
A feltárt és helyreállított épületek (fotó: Petrás István) (BTM Középkori Főosztály Fotótár)
Kagylóból készített átfúrt gyöngyház borítás, talán késnyél része, Árpád-kor? (BTM Középkori Főosztály Régészeti Gyűjteménye) (fotó: Keppel Ákos)
Eredetileg hatszög alakú gímszarvas agancsból készült puskadísz; bekarcolt sávokban karcolt ferde vonaldíszek, továbbá szintén bekarcolt pikkelydíszek vannak rajta, 16–17. század (BTM Középkori Főosztály Régészeti Gyűjteménye) (fotó: Keppel Ákos)
Tojásdad alakú, kettétört, elefántcsontból készült lemez, egyik oldalán bevésett körökkel és stilizált virágokkal díszítve, törökkor (BTM Középkori Főosztály Régészeti Gyűjteménye) (fotó: Keppel Ákos)
Vörös rézből készült, helyenként aranyozás nyomát őrző lánctöredék strasszkövekkel díszítve, újkor(?) (BTM Középkori Főosztály Régészeti Gyűjteménye) (fotó: Keppel Ákos)
Kör keresztmetszetű bevésett és festett díszítésekkel ellátott juhcsont eszköznyél a beletörött vaseszköz nyomával, törökkor (BTM Középkori Főosztály Régészeti Gyűjtemény) (fotó: Keppel Ákos)
Törökös formájú, finoman iszapolt, vörösre égetett pipa (BTM Középkori Főosztály Régészeti Gyűjteménye) (fotó: Keppel Ákos)
Világosrózsaszínre égetett tányér, kívül bordázott, belül díszítése fehér ónmázas alapon barna hullámvonalas díszek zöld és indiai vörös pántokkal összefoglalva, törökkor (BTM Középkori Főosztály Régészeti Gyűjteménye) (fotó: Keppel Ákos)
Rózsaszínűre égetett tányér, kívül simított, belül ónmázas fehér alapon ágas-bogas zöld díszítés, törökkor (BTM Középkori Főosztály Régészeti Gyűjteménye) (fotó: Keppel Ákos)
Sötétrózsaszínre égetett tányér, kívül simított, belül sötétzöld alapmázon világoszöld, sáshoz hasonló levelek, amelyek a közepén összefutnak, törökkor (BTM Középkori Főosztály Régészeti Gyűjteménye) (fotó: Keppel Ákos)
Rózsaszínűre égetett tálka, kívül zöld, belül sárga mázzal bevonva, 16. század eleje (BTM Középkori Főosztály Régészeti Gyűjteménye) (fotó: Keppel Ákos)
Rózsaszínre égetett, kívül részben, a belsejében teljesen zöld mázzal díszített talpastál, törökkor (BTM Középkori Főosztály Régészeti Gyűjteménye) (fotó: Keppel Ákos)
Rózsaszínre égetett, kívül simított, a peremén és belül zöld mázas talpastál, törökkor (BTM Középkori Főosztály Régészeti Gyűjteménye) (fotó: Keppel Ákos)
Szürkére égetett, kívül körmös díszítésekkel körített, fényes feketére csiszolt felületű füles kancsó, törökkor (BTM Középkori Főosztály Régészeti Gyűjteménye) (fotó: Keppel Ákos)
Szürkére égetett, a külsején rovátkolt, bekarcolt és áttört, valamint korong alakú rárakott díszítéssel, feketére simított füles korsó, törökkor (BTM Középkori Főosztály Régészeti Gyűjteménye) (fotó: Keppel Ákos)
Rózsaszínre égetett sarokkályhaszem, középkor (BTM Középkori Főosztály Régészeti Gyűjteménye) (fotó: Keppel Ákos)
Csontszínűre égetett, hasán négy sorban trapéz alakú benyomott díszítésű, belsejében sárga mázzal bevont füles bögre, középkor (BTM Középkori Főosztály Régészeti Gyűjteménye) (fotó: Keppel Ákos)
Sárgásfehérre égetett, simított füles korsó, a perem és a fül zöldmázas, a hason vörös körvonalas és hullámvonalas díszítés, a fülön szopóka, középkor (BTM Középkori Főosztály Régészeti Gyűjteménye) (fotó: Keppel Ákos)
Rózsaszínre égetett, mázzal bevont, felváltva sötétzöld és indiai vörös pettyekkel díszített füles korsó, törökkor (BTM Középkori Főosztály Régészeti Gyűjteménye) (fotó: Keppel Ákos)
Szürkére égetett, kívül-belül durván simított, sütőtál, törökkor (BTM Középkori Főosztály Régészeti Gyűjteménye) (fotó: Keppel Ákos)
Csontszínűre égetett, bordázott oldalú fazék, 15. század (BTM Középkori Főosztály Régészeti Gyűjteménye) (fotó: Keppel Ákos)
Sárgásfehérre égetett, vörösbarna festéssel díszített fazék, 15. század (BTM Középkori Főosztály Régészeti Gyűjteménye) (fotó: Keppel Ákos)
Hanuka-gyertyatartó töredéke, bronz, 17. század (BTM Középkori Főosztály Régészeti Gyűjteménye) (fotó: Keppel Ákos)
Andrea del Verrocchio által Mátyás király megrendelésére készített díszkút táljának töredéke. Fehér márvány, 1480-as évek (BTM Középkori Főosztály Régészeti Gyűjteménye) (fotó: Tihanyi Bence)
A Tabán I. épületben előkerült törökkori csészék leltárkönyvi bejegyzése Garády Sándor tárgyrajzaival (BTM Középkori Főosztály Régészeti Gyűjteménye) (fotó: Keppel Ákos)
A Tabán, Kereszt utca környékén előkerül törökkori tányértöredékek leltárkönyvi bejegyzése Garády Sándor rajzaival (BTM Középkori Főosztály Régészeti Gyűjteménye) (fotó: Keppel Ákos)
A Tabán, Görög utca 15. területről előkerült törökkori fajansztöredékek leltárkönyvi bejegyzése Garády Sándor színezett tárgyrajzaival – a jobb oldali oldal alján: ‘Befejeztem 1943. június hó 5-én Garády Sándor’ kézírásos bejegyzése a leltárkönyv elkészültéről és lezárásáról (BTM Középkori Főosztály Régészeti Gyűjteménye) (fotó: Keppel Ákos)
A Tabán több gödréből előkerült habán tányér és edénytöredékek leltárkönyvi bejegyzése Garády Sándor színezett tárgyrajzaival (BTM Középkori Főosztály Régészeti Gyűjteménye) (fotó: Keppel Ákos)
A Tabán több gödréből előkerült, főleg habán edénytöredékek leltárkönyvi bejegyzése Garády Sándor színezett tárgyraizaival, több az Árok utcából került elő, ahol Garády Sándor korábban családjával lakott (BTM Középkori Főosztály Régészeti Gyűjteménye) (fotó: Keppel Ákos)
