Garády Sándor 1937-ben végezhetett kutatásokat ezen a területen a Rudas fürdő átalakításához kapcsolódóan. A területen talált legkorábbi időszakhoz azok a kelta jellegű leletek kapcsolódtak, amelyek az elmúlt évtizedekben újra kutatott, a római hódítás után továbbélő, bennszülött kelta lakosság Kr. u. 1–2. századi településének emlékanyagához kapcsolhatók.

A feltárás legjelentősebb eredményét a fürdő és az Erzsébet híd között elhelyezkedő fürdőkert területén előkerült középkori, keletelt, egyhajós, egyenes szentélyzáródású templom alapfalainak előkerülése jelentette. A hajó déli oldalán egy épülettoldalék jelentkezett, amit Garády bejárati csarnoknak gondolt, illetve a szentély déli oldalán is előkerültek falmaradványok, amelyek a sekrestyéhez tartozhattak. Mind az épület belsejében, mind pedig azon kívül feltárt temetkezéseket is, illetve a korábbi kertrendezéseknél is kerültek felszínre emberi csontok, mindezek alapján az épületmaradványokat az egykori Szent Gellért tiszteletére szentelt plébániatemplommal azonosította. Garády Sándor óta több kutatás is zajlott már ezen a területen. 1965-ben Lócsy Erzsébet végzett hitelesítő feltárást a templom szentélyében. Ennek során kiderült, hogy valószínűleg egy római épület maradványait használhatták fel részben alapozásként a templom építése során. Lócsy ezt a templomot a Szent Erzsébet ispotály maradványaival azonosította, a Szent Gellért templomot pedig jelenleg a mai tabáni plébániatemplom környékére feltételezi a kutatás. A területen 2017–2019-ben két alkalommal B. Nyékhelyi Dorottya végzett megfigyelést és feltárást, amely során a templom szentélyének északi falát, illetve a templomhajó délnyugati sarkának közművek által erősen bolygatott részletét sikerült megtalálnia. A templom falain kívül kerültek elő olyan falmaradványok is, amelyek leletanyag hiányában nem voltak pontosan keltezhetők. (ME–TFM)