„Isten nevében megkezdtük az ásatást!” – Garády Sándor emlékkiállítás

I. ker., Bugát utca
1939

Garády Sándor 1939-ben végzett feltárást a Bugát utcában, a Várhegy nyugati oldalában. A munkálatok során kisméretű, egyhajós templom került elő, amely a hatszög három oldalával záródó apszissal rendelkezett.

Az ásatás során – ha nem is a teljes mélységig feltárva – a templom alapfalainak legnagyobb része felszínre került, legmagasabban a szentély fala maradt fenn. A megtalált támpillérek alapján Garády arra következtetett, hogy a templom boltozva lehetett. A templom délnyugati sarkának alapjait valószínűleg a 18–19. században, a Várhegy lejtőjének megcsúszását akadályozó támfal építésekor bonthatták el. A 16–17. századi metszeteken ez a templom már nem fedezhető fel, amely azt sejteti, hogy ekkor az épület már nem állt, illetve ha állt is, nem eredeti funkciójában használták. Ezt támasztja alá a templom belsejébe feltárt törökkori szemétgödör, illetve az a fából készült vízvezeték is, amely végigfutott a templomhajó teljes hosszán.

Garády a jeruzsálemi Szent Lázár lovagrend kórházához tartozó templommal hozta összefüggésbe az előkerült romokat, napjainkban azonban inkább a középkorban itt húzódó Logod falu plébániatemplomaként azonosítják az épületet. (ME)

A Bugát utcai, másnéven logodi templom feltárás közben (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)

Garády Sándor (bal oldalon) a Bugát utcai ásatás fényképezése közben (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)

A templom felszínrajzának részletrajza az I. kutatóárok helyével (1939) (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)

Garády Sándor bejegyzése az ásatással kapcsolatos napi teendőkről (beteg munkás, hány ember van, dúcolás előkészítése stb.) (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)

Garády Sándor bejegyzése az ásatással kapcsolatos napi teendőkről (beteg munkás, hány ember van, dúcolás előkészítése stb.) (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)

A templom színezett alaprajzi vázlata, valamint egy előkerült gázcső Gázműveknek történő bejelentésének bejegyzése Garády naplójában (1939) (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)

A templom egyik támpillérénél előkerült eredetileg festett borda rajza a kőfaragójellel (1939) (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)

Garády Sándor rajza egy különleges formájú, közelebbről nem meghatározható korú kőről (1939) (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)

Ásatási felvétel a templom szentélyének és hajójának találkozásánál feltárt falpillérről (fotó: D’Isoz Emil, BTM Középkori Főosztály Fotótár)

A templomrom szentélye a Logodi utca újonnan épített támfalának alapozásánál (fotó: D’Isoz Emil, BTM Középkori Főosztály Fotótár)

A templom hajójának déli fala feltárás közben (fotó: D’Isoz Emil, BTM Középkori Főosztály Fotótár)

A Logodi utcai támfal építése, az állványzat aljában a középkori templom szentélyének részletével (fotó: D’Isoz Emil, BTM Középkori Főosztály Fotótár)

A szentélyfal részlete a támfal építéséhez használt állványzat és dúcolás alatt (fotó: D’Isoz Emil, BTM Középkori Főosztály Fotótár)

A templomhajó egyik fala feltárás közben (fotó: D’Isoz Emil, BTM Középkori Főosztály Fotótár)

A templom alaprajzáról készült üvegnegatív (törött) (BTM Középkori Főosztály Fotótár)

Fehér ónmázas alapon kék hullámvonal rácsozva és sárga sávval díszített majolika edénytöredék, 15-16. század (BTM Középkori Főosztály Régészeti Gyűjteménye) (fotó: Keppel Ákos)

Csontszínűre égetett agyag, bepréselt virágmintával és bélyeggel, domborműves koszorúval és barna domború virággal díszített zöld mázzal bevont kályhacsempe töredéke, egyik sarkában kőfaragójelre hasonlító bekarcolt jelzés, 15–16. század (BTM Középkori Főosztály Régészeti Gyűjteménye) (fotó: Keppel Ákos)