Fémdetektoros vizsgálat
Lelőhely-azonosító: 31505
Kulcsszavak: római kor, település, polgárváros, réteganyag, újkor, réteganyag
Az aquincumi polgárváros területén, az ún. északkeleti, ipari-kereskedelmi negyedben (az A és D utcák, valamint a Keled út és Sujtás utca által határolt területrészen), illetve a régi múzeumtól keletre, a D utca déli oldalán 2020. június 16. – augusztus 13. között fémdetektorral műszeres lelőhelyfelderítést végeztünk. A kutatás összesen kb. 7400 m2-t érintett, az ún. I., XXVI., XXVII., XXVIII., XXIX., XXX. és XXXI., valamint a XXXII., XXXIII., XXXIV. és XXXV. épületek területét. (1. kép) A fémkeresőzés közvetett oka, hogy rövid- és középtávon mindkét területen tervezünk kontroll-ásatásokat, és az ilyen módon újra feltárt épületek műemléki bemutatását. A munka során a fémkereső műszerrel szisztematikusan pásztáztuk át a korábban csak részben kutatott épületek helyét (felső 20–30 cm, korábbi ásatások által már bolygatott talajrétegben), illetve azokat a kisebb-nagyobb meddőhányókat, amelyeket a korábbi ásatások során hagytak itt elődeink. A módszer segítségével képet kaphattunk a korábbi ásatások által felhagyott területrészek állapotáról, illetve adatokat nyertünk az egyes épületrészek funkciójáról. A későbbi időszakból (pl. 20. század elejéről, első feléből) származó tárgyak felszínre hozásával arról is képet kaphattunk, hogy kik fordultak meg az ókori város romterületén annak felfedezése óta.
A kutatás több mint 140 db fémtárgyat hozott napvilágra, amelyek zöme római kori volt, de szép számmal bukkantak fel a későbbi korok emlékei is. A leleteket minden esetben pontos leírással és azonosítási számmal láttuk el, előkerülési helyüket rögzítettük és térképre vittük.
A fémleletek jelentős része kis méretű, amorf ólomdarabka, vagy vasdarab volt (ezek tetőszerkezetekhez, bútorokhoz, illetve különböző műszaki létesítményekhez, pl. vízvezetékcsövekhez) tartozhattak. Az egyedi leletek közül számos különböző formájú, méretű és súlyú ólomsúly emelhető ki, amelyek az észak-keleti negyedből származnak. Ezek közül az egyiken még a súlymérték egységét is jelölték. A nagyszámú ilyen jellegű lelet jelenléte ebben a negyedben nem meglepő, hiszen a házak főút felé nyíló helyiségeit elsősorban boltként használták (Bíró–Láng 2018).
Ugyanígy sok érem is előkerült, amelyek zöme a Kr. u. 2–3. századra keltezhető, és egybevágnak a város ismert időrendi adataival (Láng 2013). Kiemelhető Antoninus Pius császár (Kr. u. 145-161) ún. sestertiusa, amely rendkívül jó állapotban maradt ránk. (2. kép) Szembetűnő, hogy a viseleti tárgyak közül számos fibula, veretek és csatok alkatrészei, sőt fegyvertöredékek (pl. kardkoptató) is előfordultak. A lakóházak berendezési tárgyai közé tartozhattak a töredékes állapotban fennmaradt bronz bútor- és ládaveretek, valamint a szintén bronzból készült kézitükrök darabjait is dokumentálhattuk. A tárgyak előkerülési helye is érdekes adalékokkal szolgált a városnegyed funkciója és az emlékek állapota szempontjából: míg a kereskedelmi tevékenységhez köthető tárgyak (pl. érmék) inkább az épületek utcafronti részéről, míg a személyes tárgyak (pl. tükör, gyűrű, fibulák) inkább a hátsó lakótraktusokból származtak. (3. kép)
A leletek szóródása alapján arra is fény derült, hogy az egykori őrizetlen rommező látogatói és a korábbi feltárások viszonylag kevés fémtárgyat hagytak a felszínközeli rétegekben. Azok inkább a nehezebben hozzáférhető, rézsűs részeken maradtak meg. Nem meglepő módon a római kori leletek mellett szép számmal kerültek elő újkori tárgyak is. A két háború közötti iskolai egyenruhához tartozó sapkajelvények gyerekcsoportok gyakori látogatásairól tanúskodnak, míg a 20. századi érmék, sőt, gombok és sörösüveg-kupakok az egykori romkerti piknikek emlékét idézhetik (Láng 2021).
Résztvevők: Láng Orsolya régész, Vukics Adrienn régész, Sándor Lajos fémkeresős, Fábián István geodéta, Kovács Tibor geodéta
Láng Orsolya
Irodalom:
Bíró–Láng 2018 • Bíró, Szilvia–Láng, Orsolya: „Unpleasant to live in, yet it makes the city rich”. Industry and Commerce in Military and Civil Settlements along the Pannonian Limes. In: LIMES XXIII. Proceedings of the 23rd International Congress of Roman Frontier Studies Ingolstad 2015. Akten des 23. Internationalen Limeskongresses in Ingolstadt 2015. Beiträge zum Welterbe Limes. Sonderband 4/II. Hrsg.: Sommer, C. Sebastian–Matešić, Suzana Mainz, 2018, 609–619.
Láng 2013 • Láng, Orsolya: Urban problems in the civil town of Aquincum: the so-called „northern band”. Dissertationes Archaeologicae, Ser. 3 (1) 2013, 231–250. https://doi.org/10.17204/dissarch.2013.231
Láng 2021 • Láng, Orsolya: Miről mesélnek az aquincumi régészeti park fémleletei? Római tükörtől a 20. századi iskolai jelvényekig. Óbudai Anziksz, 7(1) 2021, 96–99.