Az 1941-ben az akkor itt állt ház bontása, illetve az új épület felépítése alkalmával Garády Sándor a Duna partmenti sávjának e szakaszáról ismert – és az elmúlt évtizedek során számos alkalommal kutatott – késő vaskori, kelta településláncolathoz kapcsolható kerámiatöredékeket is talált.

Ezen a telken is dokumentálta a Csalogány utca 3. számból ismert kelet-nyugati irányú római út rétegződését a modern kori felszín alatt mintegy 2 méterrel. Az út északi oldalán futó csatorna kikövezett aljának egy darabját is megtalálták. H. Gyürky Katalin 1962-ben a gótikus szentély északi oldalán figyelt meg római útrészletet – ez a későbbi ásatások során a Vitéz utca–Medve utca–Gyorskocsi utca által közrefogott háztömb közepén előkerült észak-déli úttal azonosnak bizonyult. A középkori temetkezések erősen bolygatták a római kori rétegeket, néhány falat azonban sikerült bemérniük a régészeknek. A leletek közül egy ép kancsó, terra sigillata, egyéb kerámia- és üvegedény töredékek, valamint Kr. u. 3–4. századi érmek maradtak meg. Az út mentén álló épület alaprajza itt sem szerkeszthető ki, s egyelőre nem tudjuk, hogy a Medve utcai iskola udvarában 2001-ben feltárt, kb. 30 méterre fekvő fürdőépülettel áll-e összefüggésben.

A telek a középkorban a Szent Péter mártír plébániatemplomhoz tartozott, részben ennek temetője terült itt el. A templomot a váraljai polgárok alapították az 1250-es évek közepe után. Jogilag eleinte a vári Nagyboldogasszony plébánia kápolnája volt, a 14. század második felében önálló plébániai jogokat kapott és a Váralja legfontosabb templomává vált. A kisméretű Árpád-kori templomot a 14. században gótikus szentéllyel és harangtoronnyal bővítették, a 15. században pedig a főhajóját is átépítették, megnagyobbították. A templom körül temető feküdt, tőle északra további városi házak, amelyeknek a falai 2001-ben kerültek elő. A temető területén Garády Sándor hat török kori és három késő középkori leleteket tartalmazó szemétgödröt talált, valamint 17 középkori sírt tárt fel. Később, az 1960-as években és az 1970-es évek elején a templom részleges feltárása során H. Gyürky Katalin sírkőtöredékeket, építési áldozatot és további sírokat talált, valamint pontosította a templom építéstörténetét. (BJ–NA–TFM)