Garády Sándor naplójában szerepel egy bejegyzés arról, hogy 1940-ben megtekintette az egykori kánai bencés apátság romjait. Leírást nem közölt, csupán a helyét rajzolta le naplójába.

Az apátság falait 1889-ben fedezték fel, régészeti feltárása azonban csak közel száz évvel később 1981 és 1989 között történt meg H. Gyürky Katalin vezetésével. Azóta a romok nem kapták meg a szükséges védelmet, ma elhanyagolt, méltatlan állapotban van a terület.

A 20. század utolsó negyedében végzett feltárások eredményeiből kiderült, hogy a kolostor építése előtt, a 11. században a fennsík szélén már egyhajós, falusi plébániatemplom állt. A 12. század közepén Apa bánhoz köthető a kolostor alapítása, ezt a templomot kapták meg a szerzetesek. Először a keleti szárny készült el, a templom nyugati homlokzata elé két torony került. A 13. század során a templom északi oldalán mellékhajót építettek, valamint erre az időszakra tehető a kolostor déli és nyugati szárnyának kiépítése is. A 15. század végén a megfigyelések szerint nagy tűzvész pusztíthatta el az épületeket. A 16. század elején a kolostor teljes átalakításon esett át, de ekkor már csak gazdasági szerepet látott el és a török uralom idején pusztult el véglegesen az apátság. (TGy)