„Isten nevében megkezdtük az ásatást!” – Garády Sándor emlékkiállítás

III. ker., Bécsi út 267–269. Török–Labor-gyár, utóbb Magyar Selyemipari Vállalat, ma: Bécsi úti irodaház, B269
1935, 1938

Garády Sándor 1938. május 3. – június 13. között végzett szondázó jellegű feltárást a Török Labor Gyógyáru Nagykereskedelmi és Vegyészeti Rt. óbudai gyártelepén (ekkor már a Bayer gyógyszergyár tulajdona). Több kutatóárkával az aquincumi katonaváros nyugati temetőjének északi folytatására nyitott rá. Feltárása során Kr. u. 2–4. századi sírok és a temetőhöz tartozó falmaradványok láttak napvilágot. A korai, hamvasztásos sírok egyikéből egy köpenyes majmocska terrakottaszobra került elő, a kőládák pedig korábbi sírkövek töredékeinek felhasználásával készültek. 1978-ban a telek már a Magyar Selyemipari Vállalatnak adott otthont. A ma is álló irodaház építését megelőző feltárás kiegészítette Garády megfigyeléseit: ekkor került elő a temető keleti zárófala egy beleszerkesztett, kettős szoborbázissal („Árpád sírja”), több sírkert falmaradványa és összesen 21 vegyes rítusú sír. A hantolásos rítust különböző típusok – szarkofágok, kőláda-, tégla-, fakoporsós és egyszerű földsírok – képviselték.

Közvetlenül a feltételezetten középkori eredetű és máig álló 18. századi patakmalom (Radl-malom) mellett középkori kőtöredékek kerültek elő 1935-ben és 1938-ban. A telek félúton fekszik az Árpád-kori Bana falu és a fehéregyházai pálos kolostor között, így a faragványok előkerülése nem meglepő. Később a szomszéd telken egy lópatkó került elő, amely a római kori út késő középkori használatának egyik bizonyítéka, emellett egy kőlapokkal fedett vízvezetéket is feltártak, amely a középkori okleveles adatok szerint valószínűleg az óbudai klarissza kolostorba szállította a Krimhilda fürdője, vagy Banaháza nevű (ma: Árpád-) forrás vizének egy részét. Az Árpád-korban épült malom eredetileg királyi tulajdonban volt, majd 1389-ben Anjou Mária királynő, 1421-ben pedig ezt megerősítve Cillei Borbála királyné is a klarissza apácáknak adományozta. Egy másik (?) forrás viszont Mátyás király adománya révén jutott a közelben álló pálos kolostor birtokába 1464-ben. Garády Sándor feltárta a malom és a mellette álló középkori épületek falainak egy részét, bebizonyítva ezzel, hogy a malom középkori építésű. (BBT–BJ)

III. ker. Bécsi úti Török Labor gyár leletek dobozlistája tárgyrajzokkal (bronz ládikafogantyú, fibula, kovapenge, nyílhegy) (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)

A feltáráson előkerült római, valamint középkori és újabb kori érmek listája Garády Sándor aláírásával (1941) (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)

Helyszínrajz a 3. kultúrétegről jelölve az őskori telep helyét (1935) (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)

Garády Sándor által készített ‘temetőtérkép’ az előkerült sírokról (1935) (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)

Helyszínrajz a II. árokról, benne tűzhely maradvánnyal és a leletek leírásával (1935) (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)

A 10. sír (tetem) felmérési rajza (1935) (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)

A 2. számú tüzelőhely metszetrajza Garády naplójában (1935) (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)

Terra sigillata töredék rajza a naplóban (1938) (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)

Garády sírrajza egy római kori temektkezésről, a sírmellékletek között a fibula és a láb körül elhelyezett szerszámok mellett feltűnika birkafej és a macskacsontváz is (1938) (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)

A G II. gödörből előkerült kőtöredék rajza Garády naplójában (1938) (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)

A feltárt gödrök, tűzhelyek mérési adatai Garády Sándor naplójában (1938) (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény) (1938)

Az épületek és a kutatógödrök metszetei (készítette: Garády Sándor) (BTM Középkori Főosztály Rajztár)