II. ker., Budakeszi út 91–93., Budaszentlőrinci Pálos kolostor
1934, 1938, 1940
A területet először 1290-ben említik írott forrásban, ekkor itt még csak egy remete élt, majd 1300 körül alapították a monostort, ahová 1381-ben kerültek Remete Szent Pál földi maradványai. 1540 után a török pusztításoknak köszönhetően már nincsenek adataink a kolostorról. A Budaszentlőrinci pálos kolostor sokat kutatott helyszín, az első régészeti kutatások 1846-1847-ben indultak meg Henszlmann Imre vezetésével, majd a feltárási munkákat Garády Sándor folytatta 1934-ben. A háromhajós templom déli oldalkápolnájában ekkor még megvolt az eredeti téglapadló. Az ásató itt három oltárt azonosított, amelyekről később kiderült, hogy az egyik csak egy pillér maradványa. Az alaprajz alapján úgy tűnik, hogy a háromhajós templomhoz északról egy sekrestye csatlakozott. Sikerült a kerengő egy részét is feltárnia. 1949-ben rövid ideig Gerevich László és Zolnay László ásott a helyszínen. Ekkor feltárták a káptalanteremhez csatlakozó kápolna kör alakú (a későbbi szakirodalomban sokszögűnek nevezett) alapfalait. 1958 őszén Nagy Emese ásott a sokszögű építményben és közvetlen környékén, majd az 1960-as évektől 1985-ig Zolnay László vezette a feltárásokat, 1993-tól Bencze Zoltán irányításával folytak itt régészeti munkák. (VL)
Garády Sándor levele a Székesfőváros Tanácsának a budaszentlőrinci pálos kolostor területéről előkrült kövekről és javaslata egy itt végzendő feltárás megindítására (1930) (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)
Garády Sándor által pausz papírra átrajzolt 1768. évi térkép a kolostorról és környezetéről (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)
A budaszentlőrinci pálos kolostor feltárásán előkerült sírok rajzai (1934) (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)
A budaszentlőrinci pálos kolostor feltárása részletének helyszínrajza (1934) (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)
Budakeszi út pincéjében talált oszlopfőtöredék rajza Garády naplójában (1938) (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)
Bejegyzés Garády Sándor naplójában október 24-nél a Budakeszi út 93. számú ház bontásról és rajza az épület falából előkerült faragott kőről (1940) (BTM Adattár Hagyatéki gyűjtemény)
A pálos templom és kolostor 1934. évi feltárásának eredményei (készítette: Garády Sándor) (BTM Középkori Főosztály Rajztár)
A feltárás során előkerült kőtöredékek rajzai (BTM Középkori Főosztály Rajztár)
A kolostor déli oldalkápolnája a kerti lak emeletéről (fotó: Petrás István) (BTM Középkori Főosztály Fotótár)
A déli oldalkápolna mázatlan, díszített padlótéglákból készített padlója (fotó: Petrás István) (BTM Középkori Főosztály Fotótár)
A déli oldalkápolna feltárás után (fotó: Petrás István) (BTM Középkori Főosztály Fotótár)
Az északi, Szent István oldalkápolna a kerti lak emeletéről (fotó: Petrás István) (BTM Középkori Főosztály Fotótár)
Előtérben az északi, Szent István oldalkápolna, hátrébb a fák között a kör alakú építmény a kerti lakból fényképezve (fotó: Petrás István) (BTM Középkori Főosztály Fotótár)
A feltárási területen álló kerti lak épülete, az előtte lévő területen fekszik a kolostor templomának hajója (fotó: Petrás István) (BTM Középkori Főosztály Fotótár)
A templomhajó részlete feltárás közben a kerti lakból fotózva (fotó: Petrás István) (BTM Középkori Főosztály Fotótár)
A templomhajó északi fala és a keresztfolyosó maradványai (fotó: Petrás István) (BTM Középkori Főosztály Fotótár)
A telken álló kerti lak az út felől nézve (fotó: Petrás István) (BTM Középkori Főosztály Fotótár)
A kolostortemplom hajójának fala háttérben a kerti lakkal (fotó: Petrás István) (BTM Középkori Főosztály Fotótár)
Az északi, Szent István oldalkápolna dél-nyugatról feltárás közben (fotó: Petrás István) (BTM Középkori Főosztály Fotótár)
A templom hajójának északi fala a kerti lak erkélyéről, a kép előterében a 2. és a 12. sír (tetem) (fotó: Petrás István) (BTM Középkori Főosztály Fotótár)
A pálos templom és kolostor környékének helyszínrajza a feltárt, valamint az álló épületek jelzésével (készítette: Garády Sándor) (BTM Középkori Főosztály Rajztár)
Címeres mázatlan kályhacsempe töredéke, a címeren felemelt oroszlán karom látható, késő középkor (BTM Középkori Főosztály Régészeti Gyűjteménye) (fotó: Keppel Ákos)
Torzfejjel díszített párkány töredéke, durva mészkő, 15. század második fele (BTM Középkori Főosztály Régészeti Gyűjteménye) (fotó: Tihanyi Bence)
Padlótéglák a budaszentlőrinci pálos kolostor templomának déli oldalkápolnájából, kerámia, 15. század (BTM Középkori Főosztály Régészeti Gyűjteménye) (fotó: Tihanyi Bence)
