Budapesti Történeti Múzeum
1887
A Fővárosi Múzeum alapítása
Gerlóczy Károly (Budapest főváros főjegyzője, majd első alpolgármestere 1835–1900) előterjesztésére a Fővárosi Tanács határozatot hoz a Fővárosi Múzeum létesítésére.
1894
Az Aquincumi Múzeum megnyitása
Május 10-én megnyitják az Orczy Gyula (építészmérnök, fővárosi tanácsnok 1874–1939) tervei alapján készült első épületet, ami mindössze egy teremből és az előcsarnokból áll.
1899
A Fővárosi Tanács határozatot hoz a Fővárosi Múzeum és könyvtár gyűjteményeinek megszervezésére
Kuzsinszky Bálint tanár, régész, epigráfus, múzeumigazgató (1864–1938) tervezete alapján határozat készül, mely a régészeti gyűjtemény mellett rendelkezik a történeti gyűjtemény, a képtár és a természettudományi gyűjtemény létrehozásáról.
1907
A Fővárosi Múzeum megnyitása
A Városligetben, az 1885. évi Országos Kiállítás egykori képzőművészeti pavilonjában (ma Olof Palme-ház) megnyílik a Fővárosi Múzeum.
1931
A római kori víziorgona előkerülése Aquincumban
Az egyetlen jelenleg ismert római kori víziorgonát Nagy Lajos (régész, történész, múzeumigazgató 1897–1946) tárja fel. Előkerüléséről a korabeli magyar és külföldi sajtó is beszámol. A múzeum egyik legnagyobb feltűnést keltő lelete szinte azonnal nemzetközi hírűvé válik.
1932
Az önálló őskori régészeti gyűjtemény kialakulása
Az első őskorból származó lelet még 1893-ban került a Fővárosi Múzeumba, ekkor indul meg leltárba vételük és külön gyűjteményként kezelésük.
1932
A Középkori Kőemléktár megnyitása a Halászbástyán
A budai Várban előkerült középkori faragott kövek bemutatására a Halászbástya északi nagy saroktornyában megnyílik a Középkori Kőemléktár, mely 1952-ig szolgál kiállítóhelyként.
1933
Budapest Székesfőváros Képtárának megnyitása a Károlyi-palotában
Budapest Székesfőváros Képtára 1932-ban jön létre, és egy évvel később költözik a Károlyi-palotába. 1935-ben polgármesteri határozattal a Képtárat a Fővárosi Múzeumhoz csatolják.
1935
Schmidt Miksa végrendelete
Schmidt Miksa (építész, belsőépítész, bútorgyáros, műgyűjtő 1861–1935) végrendeletében a kiscelli kastélyt a Fővárosra hagyja. Kiköti, hogy a kastély berendezéséből iparművészeti múzeumot, a körülötte levő telkekből pedig nyilvános parkot hozzanak létre.
1936
A Fővárosi Múzeum új nevet kap: Székesfővárosi Történeti Múzeum
Sipőcz Jenő (ügyvéd, Budapest polgármestere, majd első főpolgármestere 1878–1937) az intézmény nevét Székesfővárosi Történeti Múzeumra változtatja.
1941
A Székesfővárosi Történeti Múzeum beköltözik a kiscelli kastélyba
Schmidt Miksa örököseivel folytatott per miatt a kiscelli kastélyt a Székesfővárosi Történeti Múzeum csak ebbe az évben kapja meg. Ekkor kerülnek ide az újkori gyűjtemények a Városligetből.
1942
A Középkori Kőemléktár új nevet kap: Középkori Múzeum
A korábban az újkori gyűjteményekhez tartozó Középkori Kőemléktár önálló osztályként működik tovább saját igazgatóval Középkori Múzeum néven.
1945
A Középkori Múzeum új székhelyre költözik
1945 augusztusában Vas Zoltán polgármester (politikus, író, újságíró, polgármester 1903–1983) a Szentháromság utca 2. szám alatti egykori budai városházát jelöli ki a Középkori Múzeum számára.
1945
A Székesfővárosi Történeti Múzeumhoz csatolják a Petőfi Múzeumot
A Székesfővárosi Történeti Múzeum a Petőfi Társaságtól átveszi és 1953-ig kezeli a Petőfi Múzeum gyűjteményét.
1947
A Budapest Székesfővárosi Ősrégészeti és Népvándorláskori gyűjtemény megalakulása
Az 1936-ban az őskori, népvándorláskori és középkori régészeti feltárások végzésére létrehozott Ásatási és Régészeti Intézet megszűnésével alakul ki az osztály Nagy Tibor vezetésével.
1948
A Székesfővárosi Történeti Múzeum első várostörténeti kiállítása
A Károlyi-palotában nyílik meg az első újkori várostörténeti kiállítás Fővárosunk 1800–1873 között címmel.
1948
A budai középkori királyi palota első régészeti ásatása
Budapest ostromát követően a palota újjáépítéséhez kapcsolódóan Gerevich László (művészettörténész, régész, múzeumigazgató 1911–1997) vezetésével zajlanak az első régészeti ásatások 1948 és 1960 között. Feltárásra kerülnek a 17–18. században elpusztult középkori királyi palota maradványai.
1951
A Székesfővárosi Történeti Múzeum új nevet kap: Budapesti Történeti Múzeum
A Múzeumok és Műemlékek Országos Központja átnevezi a Múzeumot Budapesti Történeti Múzeummá, és vezetőjét főigazgatói címmel látja el.
1959
A Fővárosi Képzőművészeti Gyűjtemény létrehozása
A Fővárosi Tanács elrendeli a Fővárosi Képzőművészeti Gyűjtemény létrehozását, amelynek feladata elsősorban az 1945 után készült alkotások gyűjtése volt.
1963
A Budapesti Történeti Múzeum országos múzeumi besorolást kap
Az új múzeumi törvény megjelenésével a Budapesti Történeti Múzeum is bekerül az országos érdekű gyűjteményt őrző, tudományos és ismeretterjesztő feladatot ellátó országos múzeumok közé.
1967
A Vármúzeum beköltözik a Budavári Palota E épületébe
A helyreállítási munkák után a Budapesti Történeti Múzeum Középkori Múzeuma és Főigazgatósága az első kulturális intézmény, amely a Budavári Palotába költözik.
1974
Előkerül a Budavári gótikus szoborlelet
A szoborlelet több száz töredéke az egykori középkori királyi palota előudvarán, egy középkori ház pincéjéből kerül elő. Az ásatást Zolnay László (régész, művészettörténész 1916–1985) vezeti.
1979
A Budapesti Képzőművészeti Igazgatóság létrehozása
Az Igazgatóságon belül megalakul a Köztéri Képzőművészeti Osztály és a Képzőművészeti Osztály.
1983
A Budapesti Képzőművészeti Igazgatóság új nevet kap: Budapest Galéria | A Budapesti Képzőművészeti Igazgatóság átnevezése
A Budapesti Képzőművészeti Igazgatóság új nevet kap, így megszületik a Budapest Galéria.
1989
Változások Kiscellben
A templomtér kiürítésével és átalakításával új, elsősorban képzőművészeti kiállítótér jön létre a Kiscelli Múzeumban. Ezzel párhuzamosan a Fővárosi Képzőművészeti Gyűjtemény ismét felveheti a Fővárosi Képtár nevet.
1998
Pro Urbe-díj
A Múzeum dolgozóit a Pest–Buda–Óbuda egyesítésének emléket állító kiállítás létrehozásában végzett kiemelkedő szakmai munkájáért a Fővárosi Önkormányzat a Pro Urbe-díjjal jutalmazza.
2000
Az Aquincumi Múzeum a jelenlegi helyére költözik
Elkészül a romterület mellett az Aquincumi Múzeum új irodaépülete, ahová az Ókortörténeti Osztály mellett beköltözik az Őskori és Népvándorlás kori Osztály is. Ekkor hagyja el a Múzeum végleg a Károlyi-palotát.
2011
A Budapest Galéria a Budapesti Történeti Múzeumhoz kerül
A Fővárosi Közgyűlés határozatával a Budapest Galériát mint főosztályt két osztályával – Kiállítási Osztály és Budapesti Köztéri Művészeti Alkotások Osztálya – a Budapesti Történeti Múzeumhoz csatolják.
2012
Pannonia Provincia Program az Aquincumi Múzeumban
A Pannonia Provincia Program keretében virtuális élménytér, mitológiai játszótér és az ún. Festőház felépítése, valamint új fogadótér kialakítása az Aquincumi Múzeumban az Európai Unió támogatásával.
2013
A Budapest Galéria új kiállítóteret kap: az Új Budapest Galéria létrehozása a Bálnában
A Klotild-palota épületében működő Budapest Kiállítóterem elhagyása után a Bálna épületében nyílik meg az időszaki kortársművészeti kiállításoknak helyet adó Új Budapest Galéria. A kiállítótér 2019-ben bezárt.
2015
A Bartók Emlékház a Budapesti Történeti Múzeumhoz kerül
A Bartók Emlékházat 1979 és 1989 között a Budapesti Történeti Múzeum kezeli, ettől az évtől ismét Budapesti Történeti Múzeumhoz tartozik.
Aquincumi Múzeum
1894
Az Aquincumi Múzeum megnyitása
Május 10-én megnyitják az Orczy Gyula (építészmérnök, fővárosi tanácsnok 1874–1939) tervei alapján készült első épületet, ami mindössze egy teremből és az előcsarnokból áll.
1931
A római kori víziorgona előkerülése Aquincumban
Az egyetlen jelenleg ismert római kori víziorgonát Nagy Lajos (régész, történész, múzeumigazgató 1897–1946) tárja fel. Előkerüléséről a korabeli magyar és külföldi sajtó is beszámol. A múzeum egyik legnagyobb feltűnést keltő lelete szinte azonnal nemzetközi hírűvé válik.
1947
A Budapest Székesfővárosi Ősrégészeti és Népvándorláskori gyűjtemény megalakulása
Az 1936-ban az őskori, népvándorláskori és középkori régészeti feltárások végzésére létrehozott Ásatási és Régészeti Intézet megszűnésével alakul ki az osztály Nagy Tibor vezetésével.
2000
Az Aquincumi Múzeum a jelenlegi helyére költözik
Elkészül a romterület mellett az Aquincumi Múzeum új irodaépülete, ahová az Ókortörténeti Osztály mellett beköltözik az Őskori és Népvándorlás kori Osztály is. Ekkor hagyja el a Múzeum végleg a Károlyi-palotát.
2012
Pannonia Provincia Program az Aquincumi Múzeumban
A Pannonia Provincia Program keretében virtuális élménytér, mitológiai játszótér és az ún. Festőház felépítése, valamint új fogadótér kialakítása az Aquincumi Múzeumban az Európai Unió támogatásával.
Budapest Galéria
1979
A Budapesti Képzőművészeti Igazgatóság létrehozása
Az Igazgatóságon belül megalakul a Köztéri Képzőművészeti Osztály és a Képzőművészeti Osztály.
1983
A Budapesti Képzőművészeti Igazgatóság új nevet kap: Budapest Galéria | A Budapesti Képzőművészeti Igazgatóság átnevezése
A Budapesti Képzőművészeti Igazgatóság új nevet kap, így megszületik a Budapest Galéria.
2011
A Budapest Galéria a Budapesti Történeti Múzeumhoz kerül
A Fővárosi Közgyűlés határozatával a Budapest Galériát mint főosztályt két osztályával – Kiállítási Osztály és Budapesti Köztéri Művészeti Alkotások Osztálya – a Budapesti Történeti Múzeumhoz csatolják.
2013
A Budapest Galéria új kiállítóteret kap: az Új Budapest Galéria létrehozása a Bálnában
A Klotild-palota épületében működő Budapest Kiállítóterem elhagyása után a Bálna épületében nyílik meg az időszaki kortársművészeti kiállításoknak helyet adó Új Budapest Galéria. A kiállítótér 2019-ben bezárt.
Kiscelli Múzeum
1935
Schmidt Miksa végrendelete
Schmidt Miksa (építész, belsőépítész, bútorgyáros, műgyűjtő 1861–1935) végrendeletében a kiscelli kastélyt a Fővárosra hagyja. Kiköti, hogy a kastély berendezéséből iparművészeti múzeumot, a körülötte levő telkekből pedig nyilvános parkot hozzanak létre.
1941
A Székesfővárosi Történeti Múzeum beköltözik a kiscelli kastélyba
Schmidt Miksa örököseivel folytatott per miatt a kiscelli kastélyt a Székesfővárosi Történeti Múzeum csak ebbe az évben kapja meg. Ekkor kerülnek ide az újkori gyűjtemények a Városligetből.
1959
A Fővárosi Képzőművészeti Gyűjtemény létrehozása
A Fővárosi Tanács elrendeli a Fővárosi Képzőművészeti Gyűjtemény létrehozását, amelynek feladata elsősorban az 1945 után készült alkotások gyűjtése volt.
1989
Változások Kiscellben
A templomtér kiürítésével és átalakításával új, elsősorban képzőművészeti kiállítótér jön létre a Kiscelli Múzeumban. Ezzel párhuzamosan a Fővárosi Képzőművészeti Gyűjtemény ismét felveheti a Fővárosi Képtár nevet.
BTM Vármúzeum
1932
A Középkori Kőemléktár megnyitása a Halászbástyán
A budai Várban előkerült középkori faragott kövek bemutatására a Halászbástya északi nagy saroktornyában megnyílik a Középkori Kőemléktár, mely 1952-ig szolgál kiállítóhelyként.
1942
A Középkori Kőemléktár új nevet kap: Középkori Múzeum
A korábban az újkori gyűjteményekhez tartozó Középkori Kőemléktár önálló osztályként működik tovább saját igazgatóval Középkori Múzeum néven.
1945
A Középkori Múzeum új székhelyre költözik
1945 augusztusában Vas Zoltán polgármester (politikus, író, újságíró, polgármester 1903–1983) a Szentháromság utca 2. szám alatti egykori budai városházát jelöli ki a Középkori Múzeum számára.
1948
A budai középkori királyi palota első régészeti ásatása
Budapest ostromát követően a palota újjáépítéséhez kapcsolódóan Gerevich László (művészettörténész, régész, múzeumigazgató 1911–1997) vezetésével zajlanak az első régészeti ásatások 1948 és 1960 között. Feltárásra kerülnek a 17–18. században elpusztult középkori királyi palota maradványai.
1967
A Vármúzeum beköltözik a Budavári Palota E épületébe
A helyreállítási munkák után a Budapesti Történeti Múzeum Középkori Múzeuma és Főigazgatósága az első kulturális intézmény, amely a Budavári Palotába költözik.
1974
Előkerül a Budavári gótikus szoborlelet
A szoborlelet több száz töredéke az egykori középkori királyi palota előudvarán, egy középkori ház pincéjéből kerül elő. Az ásatást Zolnay László (régész, művészettörténész 1916–1985) vezeti.