Történetünk

Gerlóczy Károly (Budapest főváros főjegyzője, majd első alpolgármestere 1835–1900) előterjesztésére a Fővárosi Tanács határozatot hoz a Fővárosi Múzeum létesítésére.

Május 10-én megnyitják az Orczy Gyula (építészmérnök, fővárosi tanácsnok 1874–1939) tervei alapján készült első épületet, ami mindössze egy teremből és az előcsarnokból áll.

Kuzsinszky Bálint tanár, régész, epigráfus, múzeumigazgató (1864–1938) tervezete alapján határozat készül, mely a régészeti gyűjtemény mellett rendelkezik a történeti gyűjtemény, a képtár és a természettudományi gyűjtemény létrehozásáról.

A Városligetben, az 1885. évi Országos Kiállítás egykori képzőművészeti pavilonjában (ma Olof Palme-ház) megnyílik a Fővárosi Múzeum.

Az egyetlen jelenleg ismert római kori víziorgonát Nagy Lajos (régész, történész, múzeumigazgató 1897–1946) tárja fel. Előkerüléséről a korabeli magyar és külföldi sajtó is beszámol. A múzeum egyik legnagyobb feltűnést keltő lelete szinte azonnal nemzetközi hírűvé válik.

Az első őskorból származó lelet még 1893-ban került a Fővárosi Múzeumba, ekkor indul meg leltárba vételük és külön gyűjteményként kezelésük.

A budai Várban előkerült középkori faragott kövek bemutatására a Halászbástya északi nagy saroktornyában megnyílik a Középkori Kőemléktár, mely 1952-ig szolgál kiállítóhelyként.

Budapest Székesfőváros Képtára 1932-ban jön létre, és egy évvel később költözik a Károlyi-palotába. 1935-ben polgármesteri határozattal a Képtárat a Fővárosi Múzeumhoz csatolják.

Schmidt Miksa (építész, belsőépítész, bútorgyáros, műgyűjtő 1861–1935) végrendeletében a kiscelli kastélyt a Fővárosra hagyja. Kiköti, hogy a kastély berendezéséből iparművészeti múzeumot, a körülötte levő telkekből pedig nyilvános parkot hozzanak létre.

Sipőcz Jenő (ügyvéd, Budapest polgármestere, majd első főpolgármestere 1878–1937) az intézmény nevét Székesfővárosi Történeti Múzeumra változtatja.

Schmidt Miksa örököseivel folytatott per miatt a kiscelli kastélyt a Székesfővárosi Történeti Múzeum csak ebbe az évben kapja meg. Ekkor kerülnek ide az újkori gyűjtemények a Városligetből.

A korábban az újkori gyűjteményekhez tartozó Középkori Kőemléktár önálló osztályként működik tovább saját igazgatóval Középkori Múzeum néven.

1945 augusztusában Vas Zoltán polgármester (politikus, író, újságíró, polgármester 1903–1983) a Szentháromság utca 2. szám alatti egykori budai városházát jelöli ki a Középkori Múzeum számára.

A Székesfővárosi Történeti Múzeum a Petőfi Társaságtól átveszi és 1953-ig kezeli a Petőfi Múzeum gyűjteményét.

Az 1936-ban az őskori, népvándorláskori és középkori régészeti feltárások végzésére létrehozott Ásatási és Régészeti Intézet megszűnésével alakul ki az osztály Nagy Tibor vezetésével.

A Károlyi-palotában nyílik meg az első újkori várostörténeti kiállítás Fővárosunk 1800–1873 között címmel.

Budapest ostromát követően a palota újjáépítéséhez kapcsolódóan Gerevich László (művészettörténész, régész, múzeumigazgató 1911–1997) vezetésével zajlanak az első régészeti ásatások 1948 és 1960 között. Feltárásra kerülnek a 17–18. században elpusztult középkori királyi palota maradványai.

A Múzeumok és Műemlékek Országos Központja átnevezi a Múzeumot Budapesti Történeti Múzeummá, és vezetőjét főigazgatói címmel látja el.

A Fővárosi Tanács elrendeli a Fővárosi Képzőművészeti Gyűjtemény létrehozását, amelynek feladata elsősorban az 1945 után készült alkotások gyűjtése volt.

Az új múzeumi törvény megjelenésével a Budapesti Történeti Múzeum is bekerül az országos érdekű gyűjteményt őrző, tudományos és ismeretterjesztő feladatot ellátó országos múzeumok közé.

A helyreállítási munkák után a Budapesti Történeti Múzeum Középkori Múzeuma és Főigazgatósága az első kulturális intézmény, amely a Budavári Palotába költözik.

A szoborlelet több száz töredéke az egykori középkori királyi palota előudvarán, egy középkori ház pincéjéből kerül elő. Az ásatást Zolnay László (régész, művészettörténész 1916–1985) vezeti.

Az Igazgatóságon belül megalakul a Köztéri Képzőművészeti Osztály és a Képzőművészeti Osztály.

A Budapesti Képzőművészeti Igazgatóság új nevet kap, így megszületik a Budapest Galéria.

A templomtér kiürítésével és átalakításával új, elsősorban képzőművészeti kiállítótér jön létre a Kiscelli Múzeumban. Ezzel párhuzamosan a Fővárosi Képzőművészeti Gyűjtemény ismét felveheti a Fővárosi Képtár nevet.

A Múzeum dolgozóit a Pest–Buda–Óbuda egyesítésének emléket állító kiállítás létrehozásában végzett kiemelkedő szakmai munkájáért a Fővárosi Önkormányzat a Pro Urbe-díjjal jutalmazza.

Elkészül a romterület mellett az Aquincumi Múzeum új irodaépülete, ahová az Ókortörténeti Osztály mellett beköltözik az Őskori és Népvándorlás kori Osztály is. Ekkor hagyja el a Múzeum végleg a Károlyi-palotát.

A Fővárosi Közgyűlés határozatával a Budapest Galériát mint főosztályt két osztályával – Kiállítási Osztály és Budapesti Köztéri Művészeti Alkotások Osztálya – a Budapesti Történeti Múzeumhoz csatolják.

A Pannonia Provincia Program keretében virtuális élménytér, mitológiai játszótér és az ún. Festőház felépítése, valamint új fogadótér kialakítása az Aquincumi Múzeumban az Európai Unió támogatásával.

A Klotild-palota épületében működő Budapest Kiállítóterem elhagyása után a Bálna épületében nyílik meg az időszaki kortársművészeti kiállításoknak helyet adó Új Budapest Galéria. A kiállítótér 2019-ben bezárt.

A Bartók Emlékházat 1979 és 1989 között a Budapesti Történeti Múzeum kezeli, ettől az évtől ismét Budapesti Történeti Múzeumhoz tartozik.

Május 10-én megnyitják az Orczy Gyula (építészmérnök, fővárosi tanácsnok 1874–1939) tervei alapján készült első épületet, ami mindössze egy teremből és az előcsarnokból áll.

Az egyetlen jelenleg ismert római kori víziorgonát Nagy Lajos (régész, történész, múzeumigazgató 1897–1946) tárja fel. Előkerüléséről a korabeli magyar és külföldi sajtó is beszámol. A múzeum egyik legnagyobb feltűnést keltő lelete szinte azonnal nemzetközi hírűvé válik.

Az 1936-ban az őskori, népvándorláskori és középkori régészeti feltárások végzésére létrehozott Ásatási és Régészeti Intézet megszűnésével alakul ki az osztály Nagy Tibor vezetésével.

Elkészül a romterület mellett az Aquincumi Múzeum új irodaépülete, ahová az Ókortörténeti Osztály mellett beköltözik az Őskori és Népvándorlás kori Osztály is. Ekkor hagyja el a Múzeum végleg a Károlyi-palotát.

A Pannonia Provincia Program keretében virtuális élménytér, mitológiai játszótér és az ún. Festőház felépítése, valamint új fogadótér kialakítása az Aquincumi Múzeumban az Európai Unió támogatásával.

Az Igazgatóságon belül megalakul a Köztéri Képzőművészeti Osztály és a Képzőművészeti Osztály.

A Budapesti Képzőművészeti Igazgatóság új nevet kap, így megszületik a Budapest Galéria.

A Fővárosi Közgyűlés határozatával a Budapest Galériát mint főosztályt két osztályával – Kiállítási Osztály és Budapesti Köztéri Művészeti Alkotások Osztálya – a Budapesti Történeti Múzeumhoz csatolják.

A Klotild-palota épületében működő Budapest Kiállítóterem elhagyása után a Bálna épületében nyílik meg az időszaki kortársművészeti kiállításoknak helyet adó Új Budapest Galéria. A kiállítótér 2019-ben bezárt.

Schmidt Miksa (építész, belsőépítész, bútorgyáros, műgyűjtő 1861–1935) végrendeletében a kiscelli kastélyt a Fővárosra hagyja. Kiköti, hogy a kastély berendezéséből iparművészeti múzeumot, a körülötte levő telkekből pedig nyilvános parkot hozzanak létre.

Schmidt Miksa örököseivel folytatott per miatt a kiscelli kastélyt a Székesfővárosi Történeti Múzeum csak ebbe az évben kapja meg. Ekkor kerülnek ide az újkori gyűjtemények a Városligetből.

A Fővárosi Tanács elrendeli a Fővárosi Képzőművészeti Gyűjtemény létrehozását, amelynek feladata elsősorban az 1945 után készült alkotások gyűjtése volt.

A templomtér kiürítésével és átalakításával új, elsősorban képzőművészeti kiállítótér jön létre a Kiscelli Múzeumban. Ezzel párhuzamosan a Fővárosi Képzőművészeti Gyűjtemény ismét felveheti a Fővárosi Képtár nevet.

A budai Várban előkerült középkori faragott kövek bemutatására a Halászbástya északi nagy saroktornyában megnyílik a Középkori Kőemléktár, mely 1952-ig szolgál kiállítóhelyként.

A korábban az újkori gyűjteményekhez tartozó Középkori Kőemléktár önálló osztályként működik tovább saját igazgatóval Középkori Múzeum néven.

1945 augusztusában Vas Zoltán polgármester (politikus, író, újságíró, polgármester 1903–1983) a Szentháromság utca 2. szám alatti egykori budai városházát jelöli ki a Középkori Múzeum számára.

Budapest ostromát követően a palota újjáépítéséhez kapcsolódóan Gerevich László (művészettörténész, régész, múzeumigazgató 1911–1997) vezetésével zajlanak az első régészeti ásatások 1948 és 1960 között. Feltárásra kerülnek a 17–18. században elpusztult középkori királyi palota maradványai.

A helyreállítási munkák után a Budapesti Történeti Múzeum Középkori Múzeuma és Főigazgatósága az első kulturális intézmény, amely a Budavári Palotába költözik.

A szoborlelet több száz töredéke az egykori középkori királyi palota előudvarán, egy középkori ház pincéjéből kerül elő. Az ásatást Zolnay László (régész, művészettörténész 1916–1985) vezeti.