Útépítés
Lelőhely-azonosító: 66780
Kulcsszavak: őskor, késő bronzkor, urnamezős kultúra, középkor, szórvány
2020. október 6. és november 16. között útépítéssel kapcsolatos gépi földmunkák régészeti megfigyelése folyt. A Margit utca (0+000) felől indított útszakasz a Budapesti út vonalát nem érte el. Az építési terület a Szilas-pataktól délre, az öntésterületen lévő bokros, erdős terület déli határán helyezkedett el. Délnyugat felé, a Margit utca és a Budapesti út között a mátyásföldi Ikarus egykori autóbuszjavító telephelyének kerítése a megfigyelt területtől a Margit utcánál 200 méterre, a Budapesti út felé 20 méterre húzódott. A közbeeső rendezetlen, nagyrészt beépítetlen területen egy-két kisebb, leromlott állagú épület állt. Az új útpálya kialakítása a korábbi földút nyomvonalán, annak az útalapként való részleges felhasználásával történt, ezért a 665 méter hosszú, 6 méter széles felületen az úttükröt csupán 20-30 cm mélységben alakították ki. Csapadékvíz-elvezetést vagy mélyebb földmunkát nem terveztek.
Az úttükör modern feltöltést (törmelékes, sóderes, köves, salakos anyagot) érintett. Az útpálya északi oldalán egy ehhez kapcsolódó, de más projektben kivitelezett közvilágítás elektromos alépítményét ásták ki. A földmunkáról a Budapesti Történeti Múzeumot nem értesítették. A megfigyelés megkezdésekor a földkábeleket már lefektetették, az árkokat visszatöltötték. A talajrétegeket a lámpaoszlopok kiállásainál nyitva álló gödrökben lehetett vizsgálni. A kb. 30 méteres közönként lévő oszlophelyek 40 cm széles, 1 méter mély gödreiben végzett felmérések szerint a bolygatott feltalaj, illetve a modern feltöltés átvágásához általánosan 40-60 cm mély földmunkára lett volna szükség. Ekkor a természetes humuszos, illetve iszapos feltalaj felső régióját érte volna el a művelet. A legfelső természetes talajréteg, a sötétbarna, humuszosodott homok a 20-40 cm vastag feltöltés alatt, az altalaj pedig 70-80 centiméteres mélységtől jelentkezett.
Az ad hoc mérési lehetőségek ellenére úgy tűnt, hogy a vizsgált területen a rétegsor nagyrészt bolygatatlan. A nem túl markáns domborzatot tereprendezés alig bolygatta, a humuszos réteg csupán az 0+500 – 0+560 szelvényben nem jelent meg. 0+400 körül kisebb terepmélyedés volt észlelhető a hossz-szelvényben. A feketésbarna humuszos homok itt sötét szürkésbarna, iszapos homokba váltott, alatta szürkésfehér, kőzetlisztes finom homok jelentkezett. Ez a rétegpár volt jellemző a patak természetes medrének közelében is.
Az építés Budapesti út felé eső szakaszán, a kb. 0+630 és 0+645 szelvénybe eső gödrökből a metszetfalak tisztításakor szórvány kerámiatöredékek kerültek elő. Ebből négy darab a természetes, humuszos homokrétegbe iszapolódott. Az egyik töredék középkori, a három őskori darab közül egy síkozott peremtöredék késő bronzkori (az urnamezős kultúra idejére tehető) település közelségére utal.
Az útépítés, illetve a közvilágítás kiépítése a Sarjú úttól délnyugatra eső terület közelgő beépítését sejteti, a terület régészeti érintettségéről csak ezek megfigyelése után kaphatunk részletesebb képet.
Résztvevők: Gyenes Gábor régésztechnikus
Gyenes Gábor