Útépítés
Lelőhely-azonosító: 67381
Kulcsszavak: őskor?, népvándorláskor, szarmata, réteganyag
2020. október 10. és december 4. között a fenti címen útépítéssel kapcsolatos gépi földmunkák régészeti megfigyelését végeztük. A munkaterület közelében a Nefelejcs utca 17. szám alatt (LNyA: 15149) egy feltehetően középkori sírt tártak fel 1979-ben (BTM RA ltsz. 1235–80).
A beruházás során 150×11 méteres területen, 40-60 cm mélységben történt talajmozgatás. A járda- és útépítés során a korábbi burkolat alatti kevert homokos, salakos, törmelékes, közműárkokkal átvágott talajréteg látszott. Bolygatatlan, természetes humuszos szint nyomai a Rózsa utca felőli rövid, tíz méteres szakaszon jelentkeztek, közművek nyomvonalaival szabdaltan. A felszín tisztításakor néhány őskori (?), kézzel formált, rosszul égetett kisebb kerámiadarabka került elő.
A csapadékvíz-elvezetéshez az úttest és a páratlan oldali járda között 60 cm mélységig gyephézagos betonlapokkal burkolt szikkasztóárkokat alakítottak ki. Ezek ásásakor a 40-50 cm vastag modern feltöltés alatt megjelent a területre jellemző természetes feltalaj, a barna humuszos, illetve szürkésbarna agyagos homok. A rétegekbe néhány régészeti korú (őskori, szarmata) edénytöredék keveredett. A lelőhely intenzitását a kis mélységben végzett földmunka, illetve a feltárt területen csak nyomokban megfigyelhető (felbukkanó?) bolygatatlan talajrétegek alapján nem lehetett megállapítani.
Az építési terület a Rákos-patak északi partja mentén húzódó, több régészeti időszakban is lakott településláncolat részét képezheti. Ezek északi kiterjedése nem ismert, az előkerült leletek alapján a lelőhelyek a Pálya utca vonaláig is kitarthatnak.
Résztvevők: Gyenes Gábor régésztechnikus
Gyenes Gábor