Útépítés
Lelőhely-azonosító: 67381
Kulcsszavak: őskor, késő bronzkor, urnamezős kultúra, réteganyag
2020. november 2. és 26. között útépítéssel kapcsolatos régészeti megfigyelést végeztünk, amely során eddig ismeretlen késő bronzkori (urnamezős kultúra) leletanyagot gyűjthettünk. A Szent Korona utcai lakótelep felől megkezdett építési munkák során a járda alapozása előtt leszedett felület szolgált érdemi információkkal. A Körvasút sor ezen szakasza csak az északi oldalon van beépítve, a déli oldalon egy garázssor, majd a Körvasút található.
A 340 méter hosszú munkaterületen a járda- és úttükör kialakításakor 20-40 cm mélységben történt talajmozgatás. Az úttest mindössze 3 méter szélességben épült meg, a kerítések melletti járdával együtt mintegy 6 méter szélességben zajlott földmunka. A járdaépítéskor 1,8 méter széles sávban szedték le a felszínt. A kerítésvonaltól 40-80 cm széles bolygatatlan sáv után a hírközlési és a gáz közműárkok átkeverték a természetes feltalajt. Az építési szakasz Szent Korona utcai végétől mintegy 125 méter hosszan mégis eredeti állapotában vizsgálhattuk a rétegeket. A közműárkok a 21. számú ház kapujánál érték el a kerítés vonalát. A Szent Korona utca sarkánál sárgásbarna homokréteg látszott, a leszedett humuszos szint és az altalaj közti kevert, átmeneti zóna jelentkezett. A Rákosi út felé haladva ez gyorsan eltűnt, a folytatásában sötét szürkésbarna, iszapos homok jelent meg, amely a 22. házszám előtt sötétbarna humuszos homokba váltott, majd a 19. számú ház vonalától modern törmelékes, salakos feltöltésnek adta át a helyét.
A 27. és a 25. számú telek előtti szakaszon a sötét szürkésbarna iszapos homokból őskori edénytöredékek kerültek elő. A leletanyag mennyisége változó volt, a Szent Korona utca sarkától 20 méterre, növekvő mennyiségben bukkantak fel a rétegbe iszapolódva. A 24. számú telektől kelet felé már nem jelentkeztek, a járdatükör szintje itt a sötétszürke homokos feltalaj felső régiójában volt, a 19–20. számú telekhatártól kelet felé pedig már csak modern feltöltést érintett a földmunka. A leletsűrűsödések helyén, az altalaj szintjén valószínűleg objektumokat is el lehetne különíteni. Két objektumgyanús, elkenődött folt a 25. számú ház kapuja előtt jelentkezett. A kapu keleti oldalánál a felszín tisztításakor, sőt a járdatükör alatt még 10-15 centiméteres mélységben is nagyobb mennyiségű késő bronzkori (urnamezős kultúra) edénytöredék pergett ki. Eddig a mélységig nem lehetett gödör kontúrját megfigyelni. A töredékek jellege alapján valószínűleg nem temetkezést bolygattak meg.
A szegélykövek lerakásakor és az úttükör kialakításakor a 20-30 cm mélységű földmunka csak modern feltöltési rétegeket érintett. Mivel a korábbi zúzottköves földút tömörsége megfelelőnek bizonyult, felhasználták az út alapozásához. Az úttest helyén sehol sem érték el a természetes talajrétegeket.
A terep a Rákosi út felé egyenletesen emelkedett, szintje 118,30–121,12 mBf. Az eredeti terepvonal is a mai felszínt követhette, habár a 19–20. házszámtól a vastagabb modern feltöltés miatt a természetes rétegek jelentkezési szintjével kapcsolatban semmilyen támpontot sem sikerült meghatározni. Az utcában a járda alatt hírközlési és gyengeáramú közművek, az úttest alatt pedig vízgerinc futott. A gázvezetéket 2020 elején, régészeti megfigyelés nélkül fektették le. Csatorna nincs az utcában, ennek az építésénél mindenképp szükség lesz régészeti megfigyelésre. A környéken szórványosan azonosítottak lelőhelyeket, ezek topográfiai értelmezése azonban nem történt meg. A szintvonalas térkép alapján a Rákos-patak öntésterületéből kiemelkedő, lakható zóna a 119–120 mBf szintvonalaktól kezdődhetett. (1. kép)
Résztvevők: Gyenes Gábor régésztechnikus
Gyenes Gábor