Társasház építése
Lelőhely-azonosító: 15140
Kulcsszavak: népvándorláskor, szarmata, település
2020. december 21-én egy kétlakásos társasház építését megelőző gépi földmunka régészeti megfigyelését végeztük el. A megfigyelés során népvándorlás kori (szarmata) objektumok kerültek elő.
A Szilas-patak mátyásföldi szakaszán, az öntésterülettől délnyugatra húzódó magaslaton található 1154 m2 területű telek 25 %-án mintegy 8,7×35 méteres felületet lefedő sávalap-rendszer 60 cm széles, 120 cm mély árkait ásták ki.
A Zsarnó utca és az Album utca sarkán lévő telken álló épületek bontása még 2019 novemberében megtörtént. Az alapok kiforgatása során nem látszott értelmezhető rétegsor, ám a bolygatatlan telekrészen ásott rövid szondában a humuszos feltalajból szórvány edénytöredékek kerültek elő.
A bontás utáni tereprendezésnek köszönhetően a munkaterület nagyjából vízszintes volt, a 100–120 cm mély alapárkok ásása kb. 150,50 mBf szintről indult. A felszín alatt 20 cm vastag bontási törmelékkel kevert sötétszürke homokréteg, majd 20 cm talajművelés (szántás?) nyomait mutató, sötét szürkésbarna iszapos homok látszott. A munkaterület törmelékmentes északkeleti negyedében ezt 20 cm-es sárgásbarna homokfeltöltés fedte.
A természetes, sötét szürkésbarna, kavicsszórványos homok feltalaj bolygatatlan zónája 149,90–150,20 mBf szint között 30–60 cm vastagságban jelent meg. Az északnyugati alapárokban sötétszürke, kötött, kemény csík fedte, ami valószínűleg a járószint maradványa volt. Az altalaj sárgásszürke, kavicsszórványos, meszes finom homok, illetve a munkaterület északi negyedében szürke homok volt. A kavicsszórványos homok feltalajt és a kavicsszórványos, meszes finom homokréteget néhol vörösesbarna homokos sáv választotta el.
A déli irányból a domboldalon lefolyó víz az Atlasz utcánál lévő kisebb kiemelkedés miatt megrekedhetett, ami vizenyőssé tette a területet.
A kavicsszórványos homok feltalaj tisztításakor a délkeleti sávalapban néhány szórvány edénytöredék, állatcsont-szilánk, valamint tapasztástöredék bukkant fel. Ez utóbbiak némelyike vesszőlenyomatos. A leletanyag igen elszórtan, változó mélységből került elő. A délkeleti alapárok északi végétől hét méterre megjelenő sötétszürke sávban gyakoribb volt a szénszemcse és a paticsmorzsa.
Az északnyugati árkokban két objektumot lehetett azonosítani. Az északi saroknál lévő 1. objektum egy K/DK–NY/ÉNY irányú, 50 cm széles árok volt, ami 20 cm mélyen vágott be az altalajba, ebből néhány állatcsont és edénytöredék került elő. (1. kép)
A 2. objektum az északnyugati metszetfalban 3-4 méter hosszan követhető. Az altalajt 50 cm mélyen átvágta, az alapárok alját nem érte el. Az árok aljának kb. vízszintes, rézsűs oldalai bemosódtak, de a szemközti metszetfalban már nem jelent meg az objektum. Betöltésének legalján 10-15 cm sötétszürke, kormos, hamus, szénszemcsés homok volt, felette 25 cm-es szürke, apró kavicsokkal kevert homok, majd a kavicsszórványos homok feltalaj zárta a sort. Leletanyag az alsó két betöltési rétegből került elő. A mélyebben fekvő hamus csíkból gyűjtött állatcsont- és edénytöredékek meszes lepedékkel borítottak voltak, a szórvány anyagon és a beásás többi leletén a mészlerakódás nem volt jellemző.
Az objektumok indítását nem lehetett megfogni, felső részük teljesen összefolyt a kavicsszórványos homok feltalajjal. Kontúrját csak az altalajba vágó részén lehetett megfigyelni.
A megfigyelés során gyűjtött edénytöredékek császárkoriak, minőségük a szarmatákra jellemzően változatos. A leletanyag java a 2. objektumból került elő. Az állatcsont-anyag durván darabolt volt, némelyik töredéken rágásnyom is látszott. A tény, hogy a kavicsszórványos homok feltalajból és az árokból (1. objektum) tapasztástöredék is került elő, arra utalhat, hogy a telek közvetlen környezetében szarmata kori házak nyomai is lehetnek.
A jelenségek a Szilas-patak déli partvonalát kísérő településlánchoz tartoznak, azok déli irányú lehatárolásában nyújtanak segítséget. A Nógrádverőce utca–Újszász utca–Simongát utca közötti szakasz jól kutatott (lelőhely-azonosító: 15140), onnan távolodva viszont elég kevés az adat a régészeti korú területhasználatra vonatkozóan. Az eddigi megfigyelések közül a jelenlegi, Album utca 26. alatti objektumok, illetve a poligonokon kívül eső Andocs utca 31. alatti szórvány jelzi, hogy a pataktól távolabb is lehet számítani régészeti jelenségek felbukkanására.
Résztvevők: Gyenes Gábor régésztechnikus
Gyenes Gábor