Gázvezeték-rekonstrukció
Lelőhely-azonosító: 67381
Kulcsszavak: őskor, szórvány, népvándorláskor, avar, telep
2020. május 29. és július 2. között gázvezeték-rekonstrukcióval kapcsolatos régészeti megfigyelést végeztünk. A nyomvonalon a Nagy Lajos király útjától a Mályva téren áthaladva a Mályva utcában, majd a Tihamér utca találkozásától a Tihamér utcában a Csernyus utca kereszteződéséig mintegy 544 méter hosszú, 60–140 cm széles árok kiásásakor történt a földmunka. Egy rövidebb, 97 méter hosszú leágazás a Tihamér utcától az Örs vezér útja páratlan oldali burkolata alatt a Vadvirág utcáig futott. A munkaterület a 67381. számú, a Rákos-patak alsórákosi szakasza körül kijelölt lelőhelypoligon keleti határánál fekszik. Az Örs vezér útjától a Nagy Lajos király útjáig tartó, 300 méter hosszú szakasz délnyugati irányba kinyúlik belőle. (3. kép)
A Mályva utcai szakaszon végzett földmunka során modern törmelékes feltöltés, illetve sárga kavicsszórványos durva homok altalaj látszott. Az eredetileg délnyugat felé emelkedő terepen a Nagy Lajos király útja 19-21. számú panelház, a környéki lakóházak és az út építése során a feltalaj elpusztult.
A Tihamér utcai szakasz közvetlenül a meglévő gázvezeték mellett húzódott, csak az egyik árokfalban követhettük az eredeti talajrétegződést. A házi bekötések árkaihoz megnyitott 40 cm széles, 1 méter mély árkokban csak a kevert visszatöltés látszott. Az útalap alatt feketés, modern törmelékkel keveredett iszapos homok, −60 centimétertől szürkésbarna, majd fekete iszapos homok, végül sárga vagy szürkéssárga homok altalaj jelentkezett. Az iszapos homokos feltalaj felső régiója modern kori törmelékszemcsékkel keveredett.
A modern kori beépítés előtti felszín 115,5–114,5 mBf között, az altalaj teteje 114,5–113,5 mBf között változott. Bár domborzati elemeket nem lehetett megfigyelni, viszont a szelvényrajzon kiütközött a régi térképeken jelzett hullámzó, mélyebb részein vizenyős terület, a Mályva utca és a Vezér út felé kezdődő kiemelkedéssel. A talajrétegek jellege (feketés iszapos homok, fehér vagy sárgásfehér, iszapos homok altalaj) egykor mocsaras, pangóvizes területet jelez. Magasabban fekvő részein a szürkésbarna kőzetlisztes homokban megfigyelhető volt humuszosodás, de a területen barna humuszos homok mégsem jelent meg.
A Vadvirág utca felől induló északnyugat–délkeleti irányú gerincvezeték árkát, amelyet az útpályákat elválasztó zöldterület mellett ástak ki, jobbára a visszatöltés után sikerült megfigyelni.
A Tihamér utca 6. házszám előtt egy darab őskorinak tűnő kerámiatöredék került elő. Az Örs vezér útja és az Álmos vezér park közötti szakaszon a modern kori feltöltés vékonyabb (45-50 cm), az útalapozást szinte az eredeti, természetes felszínre rakták. A Tihamér utca 20. előtt egy darab ismeretlen korú beásást sikerült dokumentálni (5. objektum), leletanyag nem került elő belőle.
A Tihamér utca 22/B alatt az 1,4 méter széles, 1,2–1,4 méter mély közműárok fejgödörhöz eső végénél három darab észak–déli irányú árok keresztezte a nyomvonalat (1., 2., 3. objektum) (1. kép). A bemosódott, íves oldalú és aljú, az altalajba 0,3–0,5 méter mélyen beásott objektumok feketésbarna, kavicsszórványos iszapos homok betöltésébe néhány állatcsont-töredék keveredett. A Tihamér utca 22/D előtt az árok egy nagyobb objektumot vágott át. Az 1,7 méter hosszan követhető, úttesttől 1,4 méter mély objektum, ami vagy egy beásásként, vagy több egymásba ásott gödörként (4. objektum) értelmezhető, mindkét metszetfalban látszott. (2. kép) A korábbi közműépítéskor nagy része megsemmisült. A függőleges oldalú, nagyjából vízszintes aljú beásás az északkeleti végén lemélyült. Betöltése a délkeleti árokfalban: kormos, hamus, illetve faszénszemcsés, sötétszürke iszapos homok, azon sárgásszürke, agyagrögökkel keveredett homok volt. Utolsó, természetes feltöltődési fázisában 20 cm vastag, a fölötte átfutó sötétszürke iszapos homokkal azonos réteg zárta. Felülettisztítás, illetve 30 centiméteres rábontás során avar kori kerámiatöredékek kerültek elő belőle. A Csernyus utcáig tartó utolsó, 30 méteres szakaszon mindkét falban közműárok visszatöltése látszott.
Az 1., 2., 3. és 4. objektum korát azonosnak tekinthetjük, a késő avar kori település/településrészlet valószínűleg északkeleti, illetve keleti irányban is folytatódik. Leletek hiányában az 5. és a 6. objektumot nem lehetett pontosan azonosítani, de valószínűleg szintén régészeti korúak voltak.
A nyomvonal délnyugati végén megjelenő őskori szórvány leletanyag szintén a vizes terület határánál kezdődő telepre utalt.
Résztvevők: Gyenes Gábor régésztechnikus
Gyenes Gábor