Gyártócsarnok építése
Lelőhely-azonosító: 67381
Kulcsszavak: őskor, késő vaskor, kelta, település, szórvány
2019. december 5. és 2020. február 6. között pontalapozású gyártócsarnok építésével kapcsolatos gépi földmunkák régészeti megfigyelését végeztük, amely során késő vaskori telepnyom, illetve szórvány őskori edénytöredékek kerültek elő. Az előkészítő földmunka során 70×30 méteres felületen 50-70 cm mélységben (kb. 115 mBf szintig) leszedték a felső talajréteget. Ekkor még természetes talajrétegnek nem volt nyoma. A kialakított lavírsíkról indított fúrt cölöplyukak betonnal történt kiöntése után a tartópillér-kelyheknek 3,5×3,5 méteres és 2,30 méter mély gödröket ástak. A pillérek öt oszlopban (a rajzon római számmal, délkelet felől számozva I–V.) és tizenöt sorban (arab számok, északkelet felől számozva 1–15.) alkottak struktúrát. (1. kép)
A talajmechanikai fúrásokkal összhangban az oszlophelyeknek kiásott gödrök nagy részében modern, törmelékes, néhol hulladékkal kevert feltöltés látszott. A geotechnikai fúrások szerint a leendő épület közepén (kb. III/8 pillér) a feltöltés 3,5 méter vastag, valamivel a talajvíz szintje alatt fedi a természetes feltalajt (112,80 mBf). Az utcafronti épületszélen (I/15 pillér) 3,4 méter vastag (112,85 mBf) volt. A terület egy részén a Mélyépítő Vállalatnak volt ipartelepe, amelynek felszámolása után vagy közben kerülhetett ide a változó vastagságú szemetes, sittes feltöltés.
A pillérek kiásása során az Öv utca felőli zónában, a 4–15. pillérsorokban nem is látszott más, csak ez a modern feltöltés. Mint kiderült, az eredeti, fedett felszín hirtelen emelkedni kezdett a Körvasút felé eső zónában. A 4. pillérsornál a feketés-szürkésbarna iszapos homok már 20-30 cm vastagon észlelhető volt. A terep az 1. sorban szintén emelkedett, keleti irányban. Az I/1 pillér helyén a modern feltöltés láthatóan vékonyabb, az iszapos homokréteg teteje humuszosabb jellegű volt, és vastagon látszott az altalaj. Ahol mérhető volt, ott a modern feltöltés a humuszos-iszapos homok feltalajra volt felhordva, bolygatás nem látszott.
A természetes, kavicsszórványos feketésbarna iszapos homok egy része a Rákos-patak által lerakott hordalék, az építési terület túlnyomó része az egykori öntésterületre esett. Az iszapos homok szintje a patak felé 114,75 mBf szinttől kb. 113 mBf-ig volt követhető. Az iszapos homokban kevés égett agyagmorzsa (I/2 pillér), és néhány őskori edénytöredék került elő a tisztításkor (I/2, II/1, III/1 pillérek). Mivel az altalaj vonala a feltöltődés előtti terepvonalat jobban kiadja, a 2. rajzon az szintvonalasan lett kiszerkesztve.
A II/1 pillérben az altalajba vágó régészeti korú (kelta) beásás jelent meg az északkeleti és az északnyugati metszetfalban (2. kép). A pillér munkagödrébe kissé benyúló objektum/ok munkaterületből kinyúló, kb. 30 centiméteres részére sikerült oldalról rábontani. További bontás statikai okokból nem volt lehetséges.
Az objektumok formája nem volt felismerhető. Az északnyugati metszetbe eső része (a rajzon 2. objektum) 1 méter mélyen lemélyült, míg a gödör többi része (1. objektum) csupán 40 centiméterre vágott az altalajba. (3. kép) Valószínűleg egymásra ásott gödrök metszete látszott; az 1. objektum későbbi.
Az 1. objektum 1,20 méter hosszan látszott a metszetben. Az altalajba vágó része fölött a sötétszürke, természetes talajréteg érintetlenül futott át. A gödör keleti, altalajba vágó oldalfala bemosódott. A gödör alján, illetve az oldalfal indításánál világosszürke, kemény, cementálódott kéreg látszott. A gödörfenék fölötti 15-25 cm vastag sárgásszürke hamuval kevert agyagos, illetve szürkésbarna betöltődésben volt jellemző a leletanyag: malomkő-töredék, kerámia, kevés állatcsont; a betöltés felső részében inkább csak néhány patics- vagy szénszemcse. A betöltődés felső 10 centiméteres rétegében sötétbarna humuszos bemosódás volt megfigyelhető. (4. kép)
A 2. objektum metszete oszlophelyre hasonlított: szélessége 25 cm volt, az altalajba 1 méter mélyen vágott be, rábontáskor pár centiméter után kikopott. Világos- és vörösesszürke betöltődésében állatcsont és szénszemcse jelentkezett. Felső, vörösesszürke betöltési rétegében látszott az 1. objektum kontúrja.
A beásások egy eddig ismeretlen lelőhely részét képezték, az öntésterület felé süllyedő területen egy település szélét jelezhették. Az építkezés közvetlen környékén lelőhely eddig nem volt ismeretes, bár a régészeti jelenségek megjelenése topográfiai szempontból teljesen indokolt.
Az építési terület a 67381. lelőhely poligon határán fekszik, ettől északkeleti irányban vannak ismert lelőhelyek. A kisebb, egy-két telket fedő poligonok (15149, 15142) a XVI. kerület Rózsa utcában, a patakmeder vonalával kb. párhuzamosan találhatóak. A topográfiai adatgyűjtés közben a Rákosi út felé, a Rózsa utca 66. házszám alatt szintén szarmata, és őskori kerámia került elő. A lelőhelyek helyzete korábban is mutatta, hogy a 67831. északnyugati szélén túl még jócskán akadnak régészeti telepnyomok, amit azt az újabb megfigyelések is bizonyítottak.
Résztvevők: Gyenes Gábor régésztechnikus
Gyenes Gábor