Közmű építése
Lelőhely-azonosító: 62622
Kulcsszavak: őskor, szórvány, római kor, település, villa, szórvány
2020. március 9. és december 1. között a Tarhos utca 34. szám alatt épült lakóház közműellátásához elvégzett földmunkákhoz kapcsolódva régészeti megfigyelést végeztünk. Az Aranyhegy déli lejtőjén található 1684 m²-es telek közvetlen környezetében több alkalommal bukkantak fel régészeti emlékek. A Tarhos utca Szőlővész utca és Óvár utca közti szakaszán az 1960-as években gázvezeték építésekor szórvány római kori leletanyag, 2014-ben csatornafektetés során pedig római kori falmaradványok, épületomladék és szórvány őskori edénytöredékek kerültek elő. A Tarhos utca 34. számú telek előtt, illetve a csatorna leágazó bekötési árkában római kori épületomladék és falmaradványok jelentek meg. Az omladékos zónát akkor a telekhatáron belül a kerítéstől egyméteres távolságig, a házból érkező csatorna kötési pontjáig lehetett követni.
A telek utcai kerítéshez eső felén már az 1960-as években is állt egy lakóépület. 2019-ben a telek alsó részén lakóházépítés kapcsán már zajlott régészeti megfigyelés, ami negatív eredménnyel zárult.
A földmunka gépi erővel történt. A víz-, gázvezeték, és elektromos földkábel közös árka az utcai csatlakozási ponttól a korábban épült lakóépület nyugati oldalán lévő közlekedő út alatt futott. Az utcai kerítéstől az enyhén lejtő terület (137–135 mBf) kb. 25 méter után egyenletes lejtéssel 125 mBf szintig süllyedve érte el a telek déli kerítését.
A közművek 60–100 cm mély árkában a mélyebben fekvő telekrész felé vastagodó recens feltöltés alatti természetes humuszos homokkal fedve kő- és építésikerámia-törmelékes talajréteg látszott. A vízszintes szakaszon az altalajt fedő sárgásbarna homokos rétegen fekvő modern kori törmelékes anyag a lejtős részen 20-30 cm-ről egy méteresre vastagodott, szeméttel, bontott autóalkatrészekkel és törmelékkel keveredett.
Az eredeti rétegsor a recens humuszos homok alatt 20 centiméterig sötét szürkésbarna humuszos homok, −50 centiméterig sárgásbarna, sárgás szürkésbarna homok, −75 centiméterig sötét szürkésbarna homok, −100-120 centiméterig pedig sárgásbarna homok volt.
A telekhatártól 15 méterig a recens humusz és az alsó sötét szürkésbarna réteg között omladékzóna látszott. Több helyen földbe rakott köves konstrukciók keresztezték az árkot (földbe rakott falalapok? rézsűtámasztások?) (2-3. kép), amelyek a még beépítetlen szomszéd telken (Tarhos utca 36.) is folytatódnak.
A régi lakóépület déli oldalától a felszín meredekebben lejtett az új épület felé. Az északi telekhatártól 25-26 méterre az árkok e szakaszán újabb, az árkot keresztező köves jelenség bukkant fel, déli oldalán két részre tört küszöbkővel. (1. kép) A faragott kő a lejtőn kissé lecsúszva a humuszos rétegből, másodlagos helyzetből került elő. Innen délre az újonnan épült házig csak modern hulladékkal keveredett humuszos homok látszott, további régészeti leletanyagnak nem volt nyoma.
A csatorna bekötését az épülettől délre az alsó telekszomszéd mellett végezték. Az épülettől a déli kerítésig kiásott 1 méter mély árokban a felszín alatt 30 cm vastag tiszta, barna humuszos homok, 30 cm vörösesbarna, lejtőmozgással lecsúszott homok, 30 cm szürkésbarna homok, majd újabb vörösesbarna homok jelentkezett. A házhoz közeli, legfelső tisztítóakna helyén 60-80 cm mélységben néhány kődarab, illetve pár apró tegulatöredék bukkant elő. (4. kép) A 60 cm mélyen megjelenő szürkésbarna rétegben szórvány őskori edénytöredékek is voltak. A hegyoldalon a Tarhos utca vonalában, a rézsűs hegyoldalt megtörő vállon újfent bebizonyosodott a régészeti korú területhasználat. A vízszinteshez közelítő terület déli oldalán lévő meredek lejtőn a leletekkel, illetve omladékkal keveredett réteg az Aranyhegyi-patak felé lecsúszott, nyomait az Aranyvölgy utcában is fel lehetett fedezni. Jelen megfigyelés során őskori megtelepedést igazoló adatokat gyűjtöttünk, és meghatároztuk a Tarhos utcában korábban előkerült római kori villa kiterjedését.
Résztvevők: Gyenes Gábor régésztechnikus
Gyenes Gábor