BKISZ szennyvízcsatorna
Lelőhely-azonosító: 62624
Kulcsszavak: őskor, neolitikum, szórvány, római kor, település, szórvány
A Budapesti Történeti Múzeum 2020. július 10. és augusztus 28. között a „Budapest Komplex Integrált Szennyvízelvezetése” projekt VII. ütemével kapcsolatos gépi földmunkák régészeti megfigyelését végezte, amely során őskori szórványleletek, valamint szórvány római kori leletek és objektumok kerültek elő.
A gerincvezetékek a Szentendrei út HÉV vágányoktól nyugatra eső oldalán, az Ádámföldi utca folytatásában a Ringató utcától a Szentendrei út 188. számú telekig, illetve a Szentendrei út Sajtoló és Prés utca közötti szakaszán, valamint a Prés utcába és a Sajtoló utcába beforduló szakaszain futott. A fektetés összesen 423 méter hosszú nyomvonalon nyíltárkos technikával, 1 méter széles, az aknáknál két méteresre kiszélesedő munkaárokban folyt. A 190–230 cm mély közműárok a megfigyelés teljes területén elérte a természetes talajrétegeket. A Ringató utcai végponttól a Szentendrei út 180. számú telekig 103, 103,60–105,20 mBf között emelkedő, onnan a Prés utcáig kb. vízszintes felszínen földút futott.
Az útfelület alatt 20-40 cm modern törmelékkel, kövekkel kevert homokos feltöltés, alatta 20- 30 cm sötét szürkésbarna homok, majd a sárga homokos, illetve kőzetlisztes homokos altalaj jelentkezett. A szürkésbarna feltalajba több helyen régészeti leletek keveredtek, a Szentendrei út 174–182. számú telkek előtti szakaszon római kori, az altalajból őskori (újkőkori) edénytöredék, illetve elszórtan köves, tegulatörmelékes réteg látszott. A Sajtoló utca sarkától 10 méternyire észak felé a humuszban szintén római tegula- és edénytöredékek voltak. A Szentendrei út 174. számú telek előtti szakaszon egy nagyobb méretű, 6 méter hosszan követhető sekély beásás jelent meg. (1. kép) Betöltésében római kori edénytöredékek, kövek, állatcsont-töredékek és égett agyagdarabok voltak. A felső betöltődési rétegében homokos, planírozott köves csík látszott, amit tiszta, sárgásbarna humuszosodott homok zárt. A köves, planírozott réteg a Szentendrei út 178. számú telek előtt is kitartott. A 182. számú telek előtt egy elmosódott körvonalú, az altalajt vágó beásást találtunk, amiből római kori edénytöredék került elő. Tetejét a modern földút vágta el. (2. kép)
A Szentendrei út 188. szám előtti árok szélessége 80 cm, mélysége 2,2 méter volt. A felső 50 cm-en homokkal kevert humusz, alatta újkori és talán római kori téglatöredékekkel kevert vastag humuszréteg látszott. A kiásás alsó 40 cm-én sárga homok jelentkezett. A Sajtoló utcában az út alatt közvetlenül sárga homok volt. A Sajtoló utca és a Szentendrei út kereszteződésében az akna számára 2 méter mélységben 2,20×2,20 méter területet ástak ki. (3. kép) Ebben −120 cm-ig kevert feltöltés, alatta egy gázcső, az alatt pedig sárga homok húzódott. Innentől délre a Szentendrei úton 22 méter hosszan megnyitott árokban a murvás út és útalap alatt kb. 30 cm vastag kevert réteg, ez alatt pedig kb. 40 cm vastag sötét szürkésbarna réteg következett. Ebben a rétegben kavicsdarabok és tégladarabkák, téglaszemcsék (újkori, római kori?) voltak megfigyelhetőek. Alatta 70-80 cm-től sárga homok látszott. Kb. a Szentendrei út 200/A szám előtt a gerincvezeték árkában és a rá merőleges házi bekötésben 20 cm sóderes út és útalap alatt kavicsos, tégladarabos kevert humusz volt. Ez alatt a kiásás teljes mélységéig sötétbarna réteg, a kiásás alján a sárga altalaj jelentkezett. A Szentendrei út 200/B szám előtt 20 cm vastag sóderes út, alatta 50 cm vastag, világosbarna, agyagos, morzsalékos réteg látszott. Az alatta húzódó laza kevert, barna humuszba egy nagy fa gyökere kapaszkodott, amely csaknem a kiásás aljáig leért. Alatta szürke foltos sárga agyagréteg jelentkezett, amelyben kavicssor volt megfigyelhető.
Megállapítható, hogy a feltárt régészeti jelenségek eddig ismeretlen lelőhelyekhez tartoznak. A csatornázás által érintett terület a Keve utca–Kalászi utca–Monostori út–Rozália utca által határolt alacsony plató nyugati, Mocsáros felé eső részén helyezkedett el. Aquincum polgárváros, illetve a Rómaifürdő közelsége miatt a régészeti jelenségek felbukkanására lehetett számítani. A keskeny nyomvonal azonban csak a lelőhely jelenlétét igazolta, értelmezésükhöz a későbbi földmunkák megfigyelései szolgálhatnak újabb adatokkal.
Résztvevők: Fényes Gabriella régész, Gyenes Gábor régésztechnikus
Gyenes Gábor