Bontás és darualap építése
Lelőhely-azonosító: 32379, 52378, 72919
Kulcsszavak: középkor, település, város, pince, újkor
A Budapesti Történeti Múzeum 2020. február 6. − március 16., majd június 29. − július 9. között megelőző feltárást végzett az I. kerület Szentháromság tér 6. sz. épület ún. Fortuna-udvarán, az elbontott levéltári szárny, az északkeleti részen lévő elbontott földszintes épület, illetve a Fortuna-terasz területén, valamint a déli, ún. Díszudvaron, az építendő darualap helyén előkerült két pincében, összesen 717 m²-en, a 2018-ban végzett nagyobb felületű feltárás kiegészítéseképpen, ahol is a középkori Buda maradványai kerültek elő. A 20. század elején, a területen épült Pénzügyminisztérium munkálatai során a középkori rétegek, járószintek szinte teljesen megsemmisültek, így csak falak, illetve az átlag 166,8 mB szinten jelentkező sziklába mélyedő objektumok és betöltésük maradt meg.
A Fortuna-udvaron, a levéltári épületrész alatt a jelentős modern bolygatás mellett két pince maradványai mutatkoztak. A délebbre fekvő, kisebb alapterületű, sziklába vájt, részlegesen kő-tégla vegyes fallal ellátott építmény teljes mélységig betonnal volt kiöntve, keltezésére nem volt lehetőség. Az északabbi, nagyméretű, Ny-K tájolású pince szintén északi és déli falát a szikla alkotta, keleti oldalon kő-tégla vegyes fal zárta, nyugati végét a Pénzügyminisztérium Országház utcai szárnya elbolygatta. (1. kép) A jelentős modern feltöltés alatt 15-17. századi kerámiával datált, égett gerendadarabokat és nagy mennyiségű téglatörmeléket tartalmazó omladék került elő. (2. kép)
A Fortuna-terasz nyugati oldalán a terasz bontási munkáinak előkészítése során a 2018-ban feltárt területen már megtalált középkori és újkori pincékhez tartozó újabb falakat, falsarkokat bolygattak meg. (Tóth 2022)Ezek részben meg is semmisültek. A bolygatott részen a falak tisztítását, dokumentálását, felmérését elvégeztük, de a kimarkolt betöltés miatt az épületek keltezésének pontosítására nem volt lehetőség. (3. kép)
A Díszudvaron, az északkeleti sarokban előkerült 1. pince egy négyzetes alaprajzú, lefelé szűkülő, négy oldalán törtköves, illetve téglafalazással rendelkező, újkori helyiség, melynek tároló, esetleg jégverem funkciója lehetett. (4. kép) Középkori eredetére semmi jel nem mutatott. Betöltése teljes egészében modern, II. világháborús törmelék és 20. századi kerámia volt. Az ettől délre előkerült, ÉNy-DK irányú 2. pince középkori eredetű, törtköves falazású, melynek téglaboltozata újkori. Kibontására csak részlegesen került sor, a roncsolt északi zárófal, a keleti fal és boltozat részlete vált láthatóvá. A pince mind dél, mind nyugat felé folytatódik, teljes feltárására nem került sor, mivel ez csak nagyobb terület megbontásával lehetséges az omlásveszély, illetve a nyugati oldalon húzódó, a pincét bolygató távhővezeték sérülékenysége miatt.
A feltárás során a 2018-ban talált 86 objektum, illetve réteg után újabb 60 régészeti jelenséget tártunk fel.
Résztvevők: Tóth Anikó ásatásvezető régész, Kevevári Zsolt geodéta, Viemann Zsolt geodéta
Tóth Anikó
Irodalom:
Tóth 2022 • Tóth, Anikó: Feltárás a budai Várnegyedben, a volt/leendő Pénzügyminisztérium épületének területén. Aquincumi Füzetek 25 (2022) 128-138.