Társasházak építése
Lelőhely-azonosító: 15208, 66506
Kulcsszavak: népvándorláskor, késő avar, település, középkor, 13–14. század, település, falu, szabadtéri kemence
2018. augusztus 13. – 2020. január 16. között a XIII. kerület, Jakab József u. 19. és 21. szám alatt található telken (hrsz. 25873/5, 25873/6) társasházak építését megelőzően – több ütemben zajló – régészeti megfigyelést, valamint annak keretén belül bontómunkát és teljes felületű feltárást végeztünk.
A terület régészeti szempontból kiemelt fontosságú, hiszen közvetlen környezetéből két lelőhely is ismert. Az egyik az Árpád híd–Váci út–Szent István körút–Duna folyam területe, ahol középkori telepnyomokat találtak. A másik pedig a Vizafogó utca–Dagály utca–Rákospatak torkolatánál jelzett lelőhely. Utóbbi a Jakab József utca 19. szám alatt álló telket is magába foglalja, ahol 2008 őszén Beszédes József végzett teljes felületű feltárást. (1. kép) Ez a terület a Jakab József utca 21. közvetlen déli szomszédságában található.
A Jakab József utca 19. és 21. szám alatt álló telkek földmunkával érintett területének nagysága 3022 m2 volt, amelyből 2876 m2 bizonyult régészeti szempontból pozitívnak.
A Megrendelő kérésére a Jakab József utca 19. számú telken korábban feltárt terület kiszélesítését, valamint a Jakab József utca 21. számú telken az újonnan épülő társasház területét tártuk fel. (2. kép) A területen kb. 3,5 méter vastag újkori feltöltés alatt, további 50–70 cm vastag humuszréteg után már 100,7 mBf-en jelentkeztek a régészeti objektumok. A jelenségek olykor már a humuszban és a szubhumuszban is azonosíthatók voltak. Az egykori dombháton, a Duna mai partvonalától mintegy 500 méterre fekvő lelőhelyet északról a Rákos-patak, nyugatról a Duna, keletről pedig egy, a Rákos-patakból délre ágazó, a Dunával párhuzamos ág határolhatta. A terület keleti oldala egykor lápos, mocsaras ártéri terület lehetett. Többek között Budapest, Pest és környékének 1775-ös áttekintő térképe is jelöli azt az É–D-i irányú vízfolyást, amely a Dunától mintegy 500 méterre folyt. A területen népvándorlás kori, azon belül is avar kori, továbbá középkori településekhez tartozó É–D-i és Ny–K-i irányú árokrendszerek szakaszai, gödrök, egy félig földbe mélyített ház (3. kép), oszlophelyek és két szabadon álló kemence került elő. A Beszédes József által feltárt, a késő avar korra keltezhető településrészlet az általunk megkutatott területen is folytatódott. (4. kép) Néhány kisebb objektum esetében azonban leletanyag híján a pontos keltezés nem volt lehetséges. A szabadon álló kemencékből nagyobb mennyiségű kerámia- és csontanyag látott napvilágot, amelyet a középkorra (13–14. századra) keltezhetünk. Az egyik kemence sütőfelületét kétszer újították meg, továbbá az alsó platni alatt több száz apró kaviccsal és kerámiatöredékkel biztosították a hőtartást (5. kép). Az É–D-i és Ny–K-i irányú árkok többnyire változó szélességűek és mélységűek voltak, betöltésükből kövek és római tegulatöredékek származtak.
A Jakab József utca 19. és 21. szám alatt álló telken 2020. január 16-án fejeztük be a régészeti munkát. A Jakab József utca 25. szám alatt található területen is várható földmunka, amelyhez régészeti jelenlét szükséges, mivel a megfigyelések alapján avar kori és középkori jelenségek is előfordulhatnak a telken.
Résztvevők: Mészáros Boglárka ásatásvezető régész, Takács Ágoston régész, Ilés-Muszka Andrea régésztechnikus, Kangyal Orsolya rajzoló, Fábián István geodéta, Kovács Tibor geodéta
Mészáros Boglárka
Irodalom:
Beszédes 2009a • Beszédes József: Budapest, XIII. ker., Jakab J. út – Esztergomi út – Bodor út által határolt telek, Hrsz.: 25873/5. Aquincumi Füzetek 15 (2009), 181–182.
Beszédes 2009b • Beszédes József: Budapest, XIII. ker., Jakab J. út – Esztergomi út – Bodor út által határolt telek, Hrsz.: 25873/8. Aquincumi Füzetek 15 (2009), 182.