Madárhegyi út és csapadékelvezető építése, II. ütem
Lelőhely-azonosító: 66476
Kulcsszavak: római kor, szórvány, középkor, település?, újkor, réteganyag
A Budapesti Történeti Múzeum XI. kerület Újbuda Önkormányzata közigazgatási területén a madárhegyi utcák fejlesztési és felújítási ütemei kapcsán 2019. május 27. és 2020. május 20. között régészeti megfigyelést végzett.
A II. ütem során az út- és csapadékelvezető-rendszer kialakításakor végzett földkitermelés alkalmával a domboldalon a sárga agyagos altalaj felett humuszos réteget lehetett megfigyelni. A magasabban fekvő északi részen a humusz nem mindenhol jelent meg. Így a Zsázsa utcában elvékonyodott, majd eltűnt észak felé haladva; viszont a 3. házszám déli részének magasságában (az északi saroktól kb. 65 méterre, a 1715/7-es helyrajzi számra eső szakaszon) az úttükör szedésekor közműbetöltésből narancssárgára kiégett paticstörmelék került elő. Az ettől délre lévő, egymással szemközt elhelyezkedő 5. és 8. házszámoknál végzett házépítéseknél árkok, beásás és kemence került dokumentálásra, amelyek középkori tanyasi jellegű egységhez tartozhattak. Így az útépítéskor napvilágra került darabok talán összefüggésben állhatnak egy számunkra ismeretlen, agyaggal tapasztott, átégett, bolygatott jelenséggel. A Zsázsa utca déli részén (a déli saroktól 70 méterre, 1708/6-os helyrajzi számon) szintén úttükör kialakításakor a keleti sávban szórvány jellegű modern tányértöredék és egy római kori tálka peremtöredéke került elő bolygatott talajból.
Résztvevők: Kurunczi Mónika régész
Kurunczi Mónika