Graphisoft Park South 1.
Lelőhely-azonosító: 33262, 37522, 72911
Kulcsszavak: őskor, középső neolitikum, Dunántúli Vonaldíszes Kerámia kultúrája, réteganyag, kora bronzkor, harangedényes kultúra, középső bronzkor, Vatya-kultúra, település, római kor, temető, sír, hamvasztásos, csontvázas
2020. július 3. és 27. között teljes felületű régészeti feltárást végeztünk a Budapest III. ker., Ángel Sanz Briz út (hrsz. 19333/59) címen létesülő „Graphisoft Park South 1 DÉL projekt” beruházáshoz kapcsolódóan. A feltárás előkészítő gépi földmunkáinak régészeti megfigyelése 2020. április 4. és július 2. között zajlott, ezt követően összesen 896,28 m2 területen nyílt lehetőség régészeti kutatásra. A meglehetősen intenzív, sűrű lefedettségű, egyrétegű lelőhelyen összesen 92 régészeti objektumot tártunk fel, amelyek közül 34 db bronzkori telepjelenségnek, 17 db pedig római kori sírnak bizonyult. (1. kép)
A terület kutatásának előzményeit egyrészt az egykori Gázgyár és a mai Graphisoft Park területén a Budapesti Történeti Múzeum által végzett korábbi feltárások közül a legkorábbi a Lassányi Gábor vezetésével feltárt rézkori és késő bronzkori telepobjektumok (Lassányi–Szeredi 2017), valamint kora bronzkori és római kori temetkezések (Lassányi 2011), legutóbb a területtől délre, a szintén a Graphisoft Park bővítése kapcsán két ütemben, 2019–2020-ban Tóth Farkas Márton vezetésével kutatott South 2 fejlesztési terület jelentik (Hajdu–Tóth 2020; Hajdu et al. 2022).
A lelőhely sokszínű és mozaikos régészeti topográfiai képét, az újkőkortól meglevő intenzív területhasználatot alapvetően határozzák meg a természetes geomorfológiai adottságok: az óbudai Duna-parton fekvő folyóhátak és hordalékkúpok. A feltárási terület az egykor az Aranyhegyi-patak torkolatától déli irányban húzódó homokos kiemelkedés délnyugati lejtőjén helyezkedik el.
A feltárt jelenségek nagyobb részéből a kora (Kr. e. 2500–2100) és középső bronzkorra (Kr. e. 2000–1450) keltezhető, kisszámú és többnyire jellegtelen leletanyag látott napvilágot. Az ebből az időszakból származó telepobjektumok főként különböző méretű és mélységű, kerekded tároló- vagy szemetesgödrökként képviselték az őskori megtelepedés földbe mélyített nyomait. Ezeken kívül az őskorból a középső neolitikumot (Kr. e. 5450–4900) képviselő szórvány kerámiatöredékek, egy, a kora bronzkori harangedényes kultúrához kapcsolható (a Kr. e. 3. évezred második felére tehető) – valószínűleg másodlagos pozícióban fekvő – ép korsó és kevés bronzlelet került elő a felső humuszos rétegből (kb. 101,90 mBf magasságból), amelyek feltehetően bolygatott temetkezések mellékleteiként értelmezhetők. (2. kép)
A feltárással érintett területen a római kor folyamán az aquincumi polgárváros előteréhez tartozó ún. keleti temető (más néven Gázgyári temető) déli része helyezkedett el (Kuzsinszky 1892), így ebből a korszakból elsősorban temetkezések láttak napvilágot. A temető vizsgálat alá vont részén 17 sír került feltárásra, amelyek nagy része hamvasztásos rítusú (13 db), amely szokás a Kr. u. 1–2. századra volt jellemző. A 4 db csontvázas temetkezés pedig előzetesen a 2–3. századra keltezhető. (3. kép)
Bár a feltárt temetőrészlet kisszámú sírt tartalmazott, mégis gazdag leletanyag látott napvilágot. Az elhunytak mellé különféle tárgyakat helyeztek mellékletként, így például kerámia- és üvegedények, mécsesek, érmék, egy terrakotta relief, egy bronzgyűrű és egyéb viseleti elemek (pl. csont hajtű, caliga viselésére utaló szegecsek), valamint borostyánból és gagátból készült ékszerek kerültek elő a sírokból. (4–5. kép)
A feltárás során 9 ládányi leletanyag került elő, amely anyagfajták szerint 3 láda kerámia, 1 láda állatcsont, 1 láda kő, 2 láda embertani anyag, 1 láda kislelet, 1 láda szerves minta.
Résztvevők: Hajdu Barbara ásatásvezető régész, Tóth Farkas Márton régész, Kelemen Zsófia Zsuzsanna régésztechnikus, Virágh Levente régésztechnikus, Erős Dóra restaurátor, Gábler Szilvia restaurátor, Juhász Gergő (LowPoly 360 Kft.) geodéta, Ritz Henrik (LowPoly 360 Kft.) drónfelvétel
Hajdu Barbara – Tóth Farkas Márton
Irodalom:
Hajdu–Tóth 2020 • Hajdu, Barbara–Tóth, Farkas Márton: Híd a múlt felett: őskori településnyomok, római kori temető és korszakokat összekötő építmény az óbudai Duna-partról. Beszámoló a Graphisoft Park bővítéséhez kapcsolódó régészeti feltárások friss eredményeiről (A bridge over the past: prehistoric settlement traces, a Roman cemetery, and a structure connecting the periods by the Danube in Óbuda. New results of the archaeological excavation connected with the Graphisoft Park extension project). Magyar Régészet/Hungarian Archaeology, 2020 Tél/Winter, 13–21. http://files.archaeolingua.hu/2020T/Upload/Hajdu_H20T.pdf
Hajdu et al. 2022 • Hajdu, Barbara–Tóth, Farkas Márton–Imre-Horváth, Sándor: Methodological questions and issues related to the dating and interpretation of some structures unearthed at Graphisoft Park South. In: Aquincum Æternum: Studia in honorem Paula Zsidi. Szerk.: Budai Balogh Tibor – Láng Orsolya – Vámos Péter. (Aquincum Nostrum II. 9.) Budapest, 2022. 165–178.
Kuzsinszky 1892 • Kuzsinszky, Bálint: Római kori temető Aquincumban. Archaeologiai Értesítő 12 (1892) 446–448.
Lassányi 2011 • Lassányi, Gábor: Kora bronzkori és római kori temetőrészlet feltárása a volt Óbudai Gázgyár déli részén (Excavation of parts of Early Bronze Age and Roman cemeteries in the southern part of the former Óbuda Gas Factory). Aquincumi Füzetek 17 (2011) 36–51.
Lassányi–Szeredi 2017 • Lassányi, Gábor–Szeredi, Anna: Ásatások a Graphisoft Park Déli részén (Excavations in the Southern Part of the Graphisoft Park). Aquincumi Füzetek 23 (2017) 81–88.