Gázelosztó-vezeték építése
Lelőhely azonosító: 45907, 72911
Kulcsszavak: őskor, bronzkor, réteganyag, római kor, réteganyag
A Budapesti Történeti Múzeum részéről 2020. december 2. és 11. között zajlott a Budapest III. kerület Bogdáni út mentén végzett gázelosztó-vezeték szakasz kivitelezéséhez kapcsolódó gépi földmunkák régészeti megfigyelése. (1. kép)
A megfigyelt munkálatok a Bogdáni út déli oldalának keleti részén zajlottak a Folyamőr utca és Ladik utca közötti szakaszon 135 méter hosszan, 60 cm széles közműárokban, összesen 81 m2 területet érintve. A földmunkák az egykori Szeszgyár (BUSZESZ) északi kerítése és az úttest közötti részt érintették 100–150 cm (109–108,5 mBf), a fejgödrök területén 150–180 cm (108,5–108,2 mBf) mélységben.
A földmunkával érintett terület régészeti szempontból jól ismert, ugyanis több régészeti megfigyelés és feltárás zajlott a környezetében. Az egykori Szeszgyár és a Harisnyagyár helyén létesülő beruházásokhoz kapcsolódó ásatások alapján a megfigyelt területen őskori telep, római kori telep és temető, valamint Árpád-kori telep jelenségei és leletanyaga volt várható.
A megfigyelt szakasz nyugati, Folyamőr utca felőli részén a felső humuszos, recens salakkal és hulladékkal kevert feltöltés alatt sárgásbarna színű homokos-agyagos, szórványosan római korra keltezhető házikerámia és terra sigillata töredékeket (Kr. u. 2–3. század) tartalmazó (természetes?) feltöltési réteg legfelső része jelentkezett 10–20 cm vastagságban. Régészeti korú jelenség kontúrja nem rajzolódott ki, így az előkerült leletanyag csupán rétegszórványként interpretálható, ezért kontextusba nem helyezhető. (2. kép)
A megfigyelt szakasz középső, Duna felé eső részén az előző szakaszhoz hasonlóan a felső, közművekkel bolygatott, humuszos, recens salakkal és hulladékkal kevert feltöltés alatt barna színű agyagos, helyenként paticspettyes, szórványosan apró őskori – feltehetően bronzkori (Kr. e. 2500–900) – kerámiatöredékeket tartalmazó réteg (őshumusz?) legfelső része jelentkezett körülbelül 10 cm vastagságban. Régészeti korú jelenség körvonala nem rajzolódott ki, így az előkerült leletanyag csupán rétegszórványként értelmezhető.
A megfigyelt szakasz keleti, Ladik utca felé található befejező részén lévő nagyobb méretű fejgödör közvetlenül a HÉV sínek mellé esett. Ebben csak modern közművek és recens feltöltés volt megfigyelhető mintegy 180–200 cm (103,5–103,3 mBf) vastagságban.
A régészeti megfigyelés során régészeti korú jelenség nem, viszont régészeti korú (őskori és római kori) szórvány leletanyag előkerült, így a megfigyelés pozitív eredménnyel zárult.
Résztvevők: Hajdu Barbara régész
Hajdu Barbara