ArcheoBudaPest 2020/10

Kulcsszavak: őskor, bronzkor?, neolitikum, réteganyag, római kor, település, épület

A BTM 2020. március 25 – 2020. július 21. között régészeti megfigyelést végzett a II. kerület Ürömi utca 35. szám alatt tervezett társasház építéséhez kapcsolódó földmunkák során. A telek a római katonaváros területén fekszik, keletről nyugati irányba emelkedik és középső szakaszán megtörik. A szomszédos Ürömi utca 37. szám alatt 2007-ben Anderkó Krisztián végzett megelőző feltárást (Anderkó 2008), amely során római kori épületmaradványokat talált. A feltárás alapján egyértelműen kiderült, hogy az itt húzódó épület falai déli irányba, az Ürömi utca 35. szám alá is átnyúlnak. Emiatt a területre teljes felületű feltárás lett előírva, azonban az itt épülő társasház alapozásaként kútalapokat terveztek. Ilyen esetben megelőző feltárást csak a kútalapok területén végezhetünk, ami rendkívül körülményessé teszi a munkát. (1. kép) Engedélyt kaptunk az északi sáv egy szakaszának feltárására, hogy a szomszédos épület alatt talált falak folytatását azonosítani tudjuk. Ennek eredményeképpen a terület keleti végében 112,20 mBf szinten egy falsarkot regisztráltunk, amely egy ÉK–DNy-i és egy ÉNy–DK-i falszakaszból áll. (2. kép)

A középső zónában a terület keletről nyugatra való emelkedése miatt jóval magasabban, 113,60 mBf szinten egy további, feltételezhetően római kori, ÉNy–DK-i falszakaszt találtunk. (3. kép) A falak egy sötét színű, őskori szubhumuszba voltak beásva. A kutatóárkot nyugati irányba tovább bővíteni, illetve az előkerült falakat feltárni nem volt lehetőségünk, ugyanis a szomszédos ház statikai veszélyeztetettsége miatt a munkát leállították. A munka a kútalapok kialakításával folytatódott. A tervezett 38 darab kútalap közül 3 darab biztosan érintette volna az itt azonosított falakat, így ezeket eltolva ásták ki. A terület nyugati részén, körülbelül a telek két töréspontjának vonaláig minden kútalap esetében több méter vastag modern, sittes, szemetes feltöltést azonosítottunk. Feltehetően a korábban itt álló ház pincéjének feltöltését találtuk meg, tehát a régészeti rétegsor már ennek építésekor elpusztulhatott. A keleti területrészen azonban több esetben megfigyeltük a járószinttől számított körülbelül −2 m-en a sötétbarna őskori szubhumuszt, amely változó vastagságban jelentkezett. Rendkívül kevés lelet került elő, azonban a római kori mellett bronzkori (?), és a neolitikum időszakából származó kerámiát is sikerült gyűjtenünk. A kútalapokban épített emlék nem került elő. Lehet, hogy a feltárt falsarok már az épület szélét jelezte, de előfordulhat, hogy kútalap nem esett a további falak vonalába. A földmunka következő fázisa a gerendaalapok kivitelezése volt. A falak mélységét ez nem érte el, kialakítása során objektum nem került elő. A terület nyugati részén a gerendaalap bőven a szemetes feltöltésben haladt, így ennek régészeti megfigyelése nem volt indokolt.

Résztvevők: Fodor Fanni régész, Fuchsz Noémi régész, Kovács Tibor geodéta

Fodor Fanni