Budai Irgalmasrendi Kórház 1. épület (BIK1) elektromos hálózatra csatlakoztatása – 10 kV-os kábel létesítése
Lelőhely-azonosító: 42713, 70015, 77803
Kulcsszavak: római kor, középkor, újkor, réteganyag
A Budapesti Történeti Múzeum a Budapest II. kerület, Frankel Leó út 15–17. (BIK1), Lipthay utca, Germanus Gyula park (hrsz. 13465, 13469, 13470) területén 2020. augusztus 26-án régészeti megfigyelést végzett a Budai Irgalmasrendi Kórház (BIK) 1. épület elektromos hálózatra csatlakoztatása kapcsán, kézi munkaerővel kiegészített gépi földkitermelés során.
Előzőleg 2020. augusztus 24-én nyílt közműárkot észleltem a Germanus Gyula park felszedett bicikliútjának nyomvonalán, amely megállt a Lipthay utca keleti szélénél, ahol egy munkagödör volt kialakítva a Lipthay utca nyugati autósávjában. Fotóval dokumentálva jeleztem az Ásatási Projektirodának, hogy a szóban forgó munkaterületen korábban közműásás folyt, melynek során kiderült, hogy a földmunka régész jelenléte nélkül történt meg.
A munka megrendelése után a régészeti megfigyelés az augusztus 26-án végzett földmunkát folyamatában követte. Ezen a napon a BIK 1. épületének keleti oldalán, a déli sarok közelében gépi lemélyítés folyt megközelítően 1–1,5×3 méteres területen 2,25 méterig modern építési törmelékkel erősen kevert, laza, humuszos-homokos, világosbarna feltöltésben.
Ettől keletre, a Lipthay utca nyugati sávjában korábban kialakított, kb. 1,5×5 méteres, 2,1 méter mély munkagödörben lemélyültek 2,25 méterre; itt is vegyes újkori és modern feltöltések mutatkoztak. A meddőben kb. 60 cm hosszú, 20×20 cm-es, megmunkált mészkőtömböt észleltem, amit a munkásokkal félrerakattam. Az ajtó- vagy ablakkeretként azonosítható kőfaragvány pontos kora nem határozható meg, a középkortól az újkorig datálható.
Az úttesttől keletre kialakított, a park területét kb. K–Ny-i irányban átszelő nyomvonal 40–50 cm széles és 70 cm mély volt, szintén újkori és modern feltöltésben haladt át; a meddőből római kori, középkori és újkori edénytöredékeket, állatcsontot, vasdarabokat gyűjtöttem össze. A nyomvonalat a keleti végen délkeleti irányban szinte az útig meghosszabbították.
A Duna partja korábban nyugatabbra helyezkedett el, a kórház telkének az udvarában, így a nyomvonal a 19. században feltöltéssel kialakított területen futott át. A part mentén viszont 1. századi kelta jelenségek, római és középkori kőépületek, középkori út, iszapolódott és feltöltési rétegek, illetve a kórház újkori, majd későbbi kő- és téglafalai ismertek a régészeti feltárások nyomán (Bencze et al. 2020).
Résztvevők: Kurunczi Mónika régész
Kurunczi Mónika
Irodalom:
Bencze et al. 2020 • Bencze, Zoltán–Fényes, Gabriella–Kurunczi, Mónika: Évezredek a talpunk alatt. Ásatás az Irgalmasrend budai kórházának udvarán. (Millennia below our feet. Excavation in the Courtyard of the Buda Hospital of the Hospitaller Order of Saint John of God) Magyar Régészet/Hungarian Archaeology 2020 Tavasz/Spring 21–29. https://doi.org/10.36245/mr.2020.1.4