A János-hegy és a Hárs-hegy közötti nyeregben található az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend egykori főkolostora, amelyet 1300 körül alapított Lőrinc, a rend negyedik elöljárója. Az első kolostornak egyhajós temploma volt, melytől északra épült fel a kerengő. 1381 novemberében a szentlőrinci kolostorba kerültek a névadó Remete Szent Pál földi maradványai, ekkor nagyszabású építkezések kezdődtek a kolostorban. A korai kolostortemplom déli oldalán új, háromhajós templom épült fel az első templomot pedig ereklyekápolnává alakították át. Remete Szent Pál budaszentlőrinci sírja 1381 után a csodás gyógyulások híre miatt lassanként országos hírnévre tett szert. Az 1480-as, 90-es években újabb építkezések történtek a kolostorban. A 16. század első két évtizedében új templomszentélyt emeltek és új gyűléstermet is építettek. 1526-ban a mohácsi csata után a törökök Budáig eljutván elpusztították a kolostort. Szentlőrinci tartózkodásuk tíz napja alatt mindent feldúltak, szétromboltak, a kolostort pedig felégették. 1686 után nem tértek ide vissza a pálosok, hanem Pesten építettek új templomot (ma Egyetemi templom) és kolostort (ma Központi Szeminárium), amelyet 1786-os feloszlatásukig használhattak.

Találkozás:
13:55 Szépjuhászné, 22 busz megállója

Programvezető:
Bencze Zoltán régész, a kolostor feltárásának vezetője

A résztvevők száma: max. 25 fő

A részvétel regisztrációhoz kötött, továbbá szükséges külön jegyet váltani a programra.

A jegyek elővételben a BTM Vármúzeum jegypénztárában és a jegy.hu oldalon válthatóak.

Regisztrálj itt, hogy ne maradj le a programról: https://forms.gle/7nvcMs7vF59YVkig7

Online jegyvásárlás >>>